A film összbevétele 58 500 000 dollár volt (imdb.com).
A film alapja Stephen King „Rita Hayworth and the Shawshank Redemption” című novellája volt, magyarul „Rita Hayworth és a Shawshank megváltás”. Ezzel utalt az író a járat eltakarására utaló poszterre. King a novella alapötletét Lev Tolsztoj rövid novellájából vette, melynek címe „God Sees the Truth, But Waits”, magyarul: „Isten látja az igazságot, de vá”. Tolsztoj műve olyan férfiakról szól, akiket olyan gyilkosságokért küldtek börtönbe, amelyeket nem ők követtek el.
Frank Darabont eredetileg forgatókönyvíróként volt elismert Hollywoodban. Majd rendezni kezdett is kezdett. Amikor elkészítette az első vázlatot a Shawshank novella alapján, olyan nagy érdeklődést váltott ki, hogy Rob Reiner rendező meg akarta venni 2,5 millió dollárért a jogokat. De Frank nem adta, maga akarta megcsinálni a filmet, pedig a saját fizetését is jelentősen csökkentenie kellett emiatt. Charlie Sheen is megkörnyékezte a rendezőt, hogy minimális díjért is szívesen eljátszaná Red szerepét, de nem kapta meg. Darabont ragaszkodott az elképzeléseihez, hiszen az első egész estés mozifilmjét komoly belépőnek szánta a hollywoodi rendezők közé.
A film 1995-ben készült, és az első időkben nem hozta vissza még a forgatási költségeket sem (eredetileg 18 millió dollár). Az Oscar-jelölés 1996-ban sokat lendített ezen. Sokan az eredeti címet okolták a kudarcért: a Shawshank Redemption – 'Shawshank megváltás' nem sokat árult el a történetről. Mások szerint a Ponyvaregény a ludas, mert ugyanazon a napon mutatták be a mozikban. Végül a videókölcsönzőkben futott nagyot a film, a legtöbb kölcsönzést érte el az USA-ban '95-ben, majd a világon a legtöbbet kölcsönzött film lett. Végül az áron alul eladott televíziós jogok hoztak még valamennyi bevételt, s így nagy nehezen visszahozta a költségeket a mű. A forgatási költségek mai árfolyamon 25 millió dollárt érnek, a bevétel napjainkig pedig 28 millió dollár.
Morgan Freeman narrációja hallatszik a film alatt. Ezt előre felvették, és a forgatáson lejátszották, ez diktálta a tempót a jelenetekhez. Később mégis újra kellett rögzíteni, mert zajok maradtak néhány hangsávban. Az első alkalommal 40 perc alatt készültek el, míg a második felvétel 3 hétig tartott. Freeman életében először narrált filmet, de olyan jól sikerült, hogy később rendszeresen felkérték narrátornak más filmekhez is, főként dokumentumfilmekben.
Tim Robbins úgy készült a szerepére, hogy magánzárkába záratta saját magát. Így próbálta átélni, milyen lehet teljesen ingerszegény közegben lenni, ami egyébként rendkívül ártalmas.
Andy a könyvtárba kerül Brooks asszisztenseként. Amikor belép, ezt kérdi a varjútól: „Hé, Jake, hol van Brooks?” De a varjút nem lehetett megtanítani, hogy jelre szólaljon meg, ezért Tim Robbinsnak kellett pontosan időzítenie a mondatát, hogy épp a károgás előtt szóljon.
Stephen King, az eredeti mű szerzője jó barátja a rendezőnek, Frank Darabontnak. A filmet alacsony költségvetésből forgatták, mert a rendező ragaszkodott a saját elképzeléséhez. Így King 5000 dollárért adta el a jogokat neki, de sosem váltotta be a csekket. Később bekereteztette, és elküldte Franknek emlékül ezzel a felirattal: „ha óvadékra lenne szükség...”
Frank Darabont magyar származású: 1959-ben született egy franciaországi menekülttáborban, ahová szülei az 1956-os disszidálásuk után kerültek.
Az American Film Institute 'Minden idők 100 leginspirálóbb filmje' listáján az előkelő 23. helyen áll A remény rabjai.
A remény rabjai Stephen King első kisregény-gyűjteménye volt. A remény rabjai mellett a könyvben még elolvasható a Jófiú, A légzőgyakorlat, az Állj ki mellettem! . A Jófiúból készült el végül az Eminens című film, de megfilmesítették az Állj ki mellettem! című kisregényt is. De talán az egyik legérdekesebb megfilmesítést A remény rabjai mondhatja magáénak. Bemutatása éveiben nem aratott hatalmas sikert, de az évek alatt klasszikussá vált és bizony ez a film érdemes a figyelemre. De ne rám hallgass! Nézd meg és majd eldöntöd magad! Szóval, filmre fel és jó szórakozást!
Red és Andy első közös jelenetét 9 órába telt felvenni, Morgan Freeman mindvégig dobálta a labdát, panaszkodás nélkül. Másnap felkötött kézzel ment a forgatásra.
A Morgan Freeman által megformált Ellis Boyd Redding elutasított kegyelmi kérvényén valójában Alfonso Freeman fényképe szerepel. Ő Morgan Freeman fia.
Az IMDb-n 9,2-es osztályzatával a legjobb filmként tartják számon a Keresztapával holtversenyben.
Még nem erősítetted meg az e-mail címed!
Kérjük, lépj be a levelezési fiókodba és a regisztrációkor kapott e-mailben kattints a megerősítő linkre.
Ha nem kaptál ilyen e-mailt, akkor kérjük, kattints a lenti "Megerősítő e-mail újraküldése" gombra.
