Csokoládé

Amikor az ember egy olyan társadalomban élt, ahol mindent a születési előjogok határoztak meg, a más bőrszínűeket pedig nem vették emberszámba, csak a legkiválóbbaknak sikerült kiemelkedniük. A történet Rafael Padilla (Csokoládé) cirkuszi bohóc és kiváló előadó nem mindennapi életét meséli el. Csokoládé, mert nagyot álmodni és tehetségével utat törni egy súlyos előítéletekkel átitatott korban. Omar Sy zseniális a szerepben.

Biopic Omar Sy és James Thiérrée, (Chaplin unokája, Victoria nevű lányának a fia) főszereplésével. Raphael Padilla az első színesbőrű bohóc volt, aki a sikerei csúcsán színészi babérokra tört, az Othellóval próbálkozott, de a XX. század első évtized... Többe rasszizmussal átitatva még nem volt felkészülve színes színészekre. 1917 novemberében tüdőbajban halt meg, a fehér élettársa, korábban egy orvos felesége a nyomor közepette hűségesen ápolta. Mindkét színész tudása maximumát nyújtotta, a bohócszámok azonban számomra nem voltak nevetségesek, de mozgáskultúrájuk fantasztikus. A végére meglehetősen érzelgőssé vált a film, a színészi teljesítményeket értékeltem. Érdekességként látható a film végén a Lumiére testvérek archív felvétele a két bohócról.

Szeretem Omar Sy-t, de a forgatókönyv egyszerűen nem jó ütemben súlyozta a történéseket, és hosszúra is sikerült a film. A komédiás részeken pedig jól szórakoztak akkoriban, de nekünk sajnos ez már nem éri el a vicces szintet bohóckodásból.

Szerintem ez volt 2016 egyik legjobb filmje. Azt azért nem árt szem előtt tartani megnézés közben, hogy alapvetően nem egy vígjátékról, hanem sokkal inkább egy drámáról van szó.