Hyperion, a kegyetlen király és vérszomjas serege az egész ókori Hellászt leigázza az elveszett epiruszi íj keresése során. A fegyverrel még az olümposzi isteneket is le lehet taszítani trónjukról, és a birtokosa világuralomra törhet. Thészeusz, a fiatal kőfaragó azonban bosszút akar állni… Több
Ízléstelenül tálalt mitologikus történet. Sznobériával átitatott jelmezek és díszletek. Hányingerkeltően avangardnak gondolt jelenetek, amik valójában csak alig leplezett szerzői perverziók magamutogatása. Mint a nagykalapácsos kasztrálás, vagy a bika kürt barbecue grillezési jelenetek.
Ez a film az évekkel ezelőtt rövid időre megint "divatba jött" görög mitológiát akarta meglovagolni, de nem igazán sikerült, még a Percy Jacksont vagy a Titánok harcát sem sikerült elérnie, pedig az előbb említett két film sem igazán tudott maradandót alkotni. Egy felesleges, gyenge és kiszámítható film.
Nagyon látványosan eleveníti meg Thészeusz életét. Az okori mitológiában rejlő lehetőségeket jól felhasználta a film. Kalandos, és nagyszerű látványvilággal bír.
A gyenge kategóriától a rendező stílusa menti meg ezt a mozit, hiszen ez csepegtet egy kis pluszt látványilag ebbe a moziba. A díszletek és a jelmezek egész egyedire sikeredtek, ahogy pár véresebb és akció dúsabb rész is. Így miután felállunk a képer... Több
A film összbevétele 226 904 017 dollár volt (imdb.com).
A történet csak nagyon laza szálakkal kapcsolódik a görög mitológiához, s ott is különböző történeteket ötvöz. Thészeusz Athén királya volt, vér szerint Poszeidón fia, s az athéni király, Aigeusz nevelte. Thészeusz ölte meg a Minotauruszt a labirintusban Ariadné segítségével, akit később feleségül vett. Hyperion egy másik legendában szerepel, a 12 titán egyikeként. A mitológia szerint a lázadásuk után Zeusz letaszította őket az Olümposzról, és örökké tartó tartaroszi fogságra ítélte őket. A filmben Hyperion nem elpusztíthatatlan, s börtönét egy hegyként jelenítik meg. Epirosz nyila nincs a mitológiában, Héraklész nyila volt az inspiráció, amivel a trójaiakat akarták legyőzni a görögök. Thészeusz alakját így részint Héraklészről formázták. Héraklion pedig a valóságban Kréta szigetének fővárosa.
A film korábbi címváltozatai a „Háború alkonya” és az „Istenek harca” voltak.
Úgy érték el a villámgyorsan mozgó istenek illúzióját, hogy 1000 képkocka/másodperces sebességgel vették fel az őket alakító színészek mozgását.
A bronzbika, amit kínzóeszközként használnak a filmben, hogy halálra főzzenek benne embereket, valóban ilyen célt szolgált az ókori Görögországban, csak 600 évvel később, mint amikor a film játszódik.
Még nem erősítetted meg az e-mail címed!
Kérjük, lépj be a levelezési fiókodba és a regisztrációkor kapott e-mailben kattints a megerősítő linkre.
Ha nem kaptál ilyen e-mailt, akkor kérjük, kattints a lenti "Megerősítő e-mail újraküldése" gombra.
