Moulin Rouge!

Többször megnéztem, hiszen a zene központi helyet foglal el az életemben. Bevallom, eleinte nem volt több az értékelésem, mint sima 3*. Nehezen billentem át azon a nyilvánvaló tényen, hogy ez a film kicsit a Traviata, az Orpheusz az Alvilágban és a B... Többohémélet egyvelege. Aztán ahogyan egyre többször néztem meg eredeti nyelven, egyre jobban tetszett a stílus, a látvány, és bizony a két főszereplő (Nicole Kidman és Ewan McGregor) játéka. Megvolt a kémia, és megvolt a történet folyamatába belekódolt tragédia előhangulata. Ami külön tetszett, hogy a két színész maga énekelt. Mára egyértelműen egy ikon a filmek között. A Vörös függöny-trilógia (1. 1992: Kötelező táncok, 2. 1996: Rómeó és Júlia, 3. 2001: Moulin Rouge!) utolsó darabja méltó a figyelemre. És hogy miért e név? Ez a hatásos marketingelnevezés a stílusvilágra utal: Pazar díszlet és jelmez / tudja a néző, hogy mi lesz a történet vége / emlékeztetik a nézőt arra, hogy filmet néz / nincs a sztoriban csavar, egyértelmű a történés / nem valós színpadi közegben játszódik / minden ilyen film egy klasszikusnak számító mestermű egyéni bemutatása. Ám arra kérlek, ne hallgass rám! Nézd meg, és ítéld meg magad, hogy tetszik-e, vagy sem. Szóval, filmre fel, és jó szórakozást!

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Baz Luhrmann a következőképpen fektette le mára ikonikussá váló Vörös függöny-trilógiájának szellemiségét: "Mindig így akartam filmet készíteni: bátran lopni mindenféle kultúrából, majd összegyúrni mindezt egy olyan világgá, amelyben megtörténhet az,... Teljes kritika

Minden zenés filmet, musicalt szívből utálok, ez az egyetlen, amelyiket nem. Ennek még a zenéje is szuper. Ewan McGregor és Nicole Kidman remek párost alkotnak és meglepően jól énekelnek. Szép, romantikus film, igaz, egy kicsit giccses és harsány, de a maga módján elbűvölő.

Nem jött át. Hiába no, ez nem az én világom. Szerintem rosszak a szereposztások, és érdektelen az egész történet, persze a zene dob rajta valamit, de üres és unalmas.

Baz Luhrmann (akinek munkásságát elsősorban a Moulin Rouge által ismertem meg) rendezői stílusa igen egyedi és azonnal felismerhető, egy elképesztően színes, zajos és mozgalmas világot teremt meg a filmjeiben, amelybe már-már beleszédül a néző. A ka... Többmera folyamatos mozgásban van, a képeket fel-felvillantva látjuk. A Moulin Rouge esetében ez különösen fontos volt, hiszen hogyan máshogy lehetne bemutatni ezt a századforduló idejében játszódó botrányos kán-kán táncosoktól hangos mulatók és a Toulouse-Lautrec-féle bohém művészek uralta világot. Nicole Kidman ebben a filmjében végre nem a hideg és megközelíthetetlen porcelán baba szépségű nőt hozza, hanem egy dögös vörös kurtizánt, a Ewan McGregor-nek pedig jól áll a kedves, szerelmes jó fiú szerepe. A mellékszereplők (főleg Jim Broadbent Harold Zidler szerepében és John Leguizamo mint maga Lautreck) is igen meggyőzőek. A zenék pedig mindent visznek. A rendező Moulin Rouge-beli stílusa visszaköszön később a Nagy Gatsby-ben is. Egy jó kis film, musical-kedvelőknek mindenképpen ajánlott megnézésre!