Játsz egy Opta LED projektorért! · Ajándék mozijegy minden felhasználónknak! Több info itt » Login  

Mustang


(Mustang)
Mustang

Tartalom

Egy észak-törökországi faluban Lale és négy lánytestvére hazafele tart az iskolából, eközben ártalmatlan játékot űznek a helyi fiúkkal. Azonban a játék olyan pletykát indít útjára, melynek váratlan következményei lesznek. A családi ház börtönné változik: az otthoni teendők átveszik az iskola helyét, és házasságok köttetnek a házasodó felek beleegyezése nélkül. Az öt nővér, akik szenvedélyesen ragaszkodnak a szabadsághoz megpróbál kiutat találni a helyzetből. (hp)
 
2017. 04. 23. 20:28 

A film, amelyre úgy emlékeztem tavalyról, hogy a Saul fia fő vetélytársa volt az Oscar-gálán. Természetesen nagyon örültem, mikor hazánk jelöltje nyerte el a Legjobb idegen nyelvű filmért járó díjat, ám ma sikerült megnéznem a Mustangot, s azt kell mondanom: ez a film méltó vetélytársa volt Nemes Jeles László alkotásának. A Mustang egyszerű eszközökkel és történetmeséléssel rendelkezik, mégis ahogyan az üzenetet átadja a nézőnek az valami elementáris, miközben pedig egy percre sem válik didaktikussá. Adva van öt lánytestvér valahol Törökországban (nagyon messze Isztambultól), akik élvezni akarják az életet. Csakhogy egy pletykának köszönhetően erkölcstelennek bélyegzik meg őket, s a családjuk a konzervatív értékrendet hívja segítségül: az otthonuk egyre inkább egy börtönhöz kezd hasonlítani, miközben a nagymama és a nagybácsi (ők nevelik az öt lánytestvért szüleik halála miatt) azon fáradozik, hogy kiházasítsák a leányzókat, ha kell, erőszakos módon is akár. Ahogy arra számítani lehet, az öt főbb szereplő más-más módon reagál erre az egész szituációra, a belenyugvástól kezdve a lázadásig. Kellőképpen lehangoló, nem igaz? Bizony, ez a film nagyon nyomasztó, a vége mégis felemelő lesz, nem is akárhogy! Ha egy iszlám kultúrkörből származó történetet látunk filmen, európai fejjel hajlamosak lehetünk azt azzal vádolni, hogy csak a rossz oldalát mutatja meg ennek a világnak (pl. férfi uralma a nő fölött, kiszolgáltatosság, stb.). Ilyen szempontból a Mustang sem kivétel, de én úgy látom, hogy mindez szükséges ahhoz, hogy már-már katartikus hatást váltson ki a végén, hiszen ahogy haladunk előre, annál bicskanyitogatóbb dolgok történnek a lányokkal (csak annyit mondok: házasság és rácsok), mígnem épp a legfiatalabbnál telik be a pohár, s szánja rá magát az igencsak veszélyeses elhatározásra. És ilyen szempontból valóban nagyon találó a cím (s nagyon jól tette a hazai forgalmazó, hogy nem változtatott rajta), hiszen a lányok épp olyanok, mint az amerikai filmekből megismert vadló: nem szereti, ha be akarják törni, ahogy a fiatal hölgyek sem akarják elfogadni a rájuk váró sorsot, mindkettő a maga szabadságáért akar küzdeni. Az öt fiatal (és gyönyörű) lány olyan mértékű szimpátiát ébreszt a nézőben, hogy egészen a végkifejletig csak drukkolni tudunk nekik, főként azután, hogy bekövetkezik az elkerülhetetlen katasztrófa. Az pedig, hogy végül éppen a legfiatalabb lánynak adja a rendező azt az erőt a kezébe, amellyel meg tudja menteni saját sorsát, tökéletes döntés volt, a karakteren végigkísérhetjük a jellemfejlődést, miközben végignézi, ahogy nővérei életéről olyan emberek döntenek, akik már-már beteges módon ragaszkodnak az elavult hagyományokhoz. A film minden egyes tartalomleírása megemlíti a gonosz nagymamát, aki megzabolázza a lányunokáit, én azonban elsősorban nem a nagymamát vetem meg ebben a történetben, hiszen ő csak azt az utat építi ki az unokáinak, amelyen neki is végig kellett járnia, számára ez teljesen természetes és az egyetlen sors, amelyet egy nő beteljesíthet. Számomra, a nagybácsi képviseli azt az elvakult (és már-már aljas) karaktert, amely a lányok végzetét jelenti. Vélek némi hasonlóságot felfedezni a Mustang és az Öngyilkos szüzek között, bár már csak az amerikai és az iszlám kultúrkör különbségei végett sem lehet egy lapon említeni a két történetet, ám a kalitkába zárás, az ösztönös szexuális vágyak erőszakos visszafojtása azért mind a két történetben erőteljesen van jelen. A Mustang valóban egy nagyon jó film, érdemes rászánni az alig több mint másfél órát, hiszen nagyszerűen mesél el egy komoly történetet, miközben a végén egy igazi, életigenlő drámává válik! Közel tökéletes!

 
2016. 04. 21. 02:19 

Rendkívül színvonalas film, méltó versenytársa volt a Saul fiának. A film borzasztó mély társadalmi kérdést feszeget. Öt lány ötféle reakcióját mutatja be a török falusi társadalom által elvárt korai házasságra és az iskola mellőzésére. Miután egy nyár elején hazaérkeznek az iskolából a nyári szünetre, fokról fokra szigorítják a lányok életét, míg végül teljesen elzárják és ki nem házasítják őket. Európai nő szemével elég felkavaró volt a történet. A szereplők nagyon hitelesek, a legkisebb lányban már a kezdetekben meglévő kurázsi és erő pedig a film végére teljesen kiforr, amit élvezet volt nézni.
Teljesen beszippantott, a film végére már-már hangosan drukkolna az ember, akár egy focimeccsen. Ajánlanám mindenkinek, aki nem fél komoly társadalmi kérdéseken gondolkodni, és minőségi moziélményre vágyik.

 
2016. 02. 17. 12:32 

Lassan egy hónapja láttam a filmet és sokszor eszembe jut, az egyik kedvencemmé vált. Az erős, sokkoló jelenetek ellenére is nagyon pozitív hangvételű, életigenlő alkotás.

A film elején elég következetlennek tűnhet az, hogy a viszonylag liberális nagymama a közösség nyomására olyan hirtelen megváltoztatja a hozzáállását – de ez sajnos tényleg így szokott lenni. Nem kell Törökországba, sőt még a legközelebbi kistelepülésre sem kivonulni ahhoz, hogy lássuk, hogyan hatnak a közösség torkán felülről, a vallás vagy a politika vagy csak a kialakult szokásrend által lenyomott dogmák és berögzült szokások a legmodernebb időkben, azok ellen az egyének ellen is, akik már nem úgy élnek, nem úgy gondolkodnak. Mert ez az erősebb és mindig jelentkezik az önkéntes végrehajtó, itt például a nagybácsi. A film remekül megmutatja, hányféle, milyen magatartást vehet fel az egyén az ilyen külső, társadalmi kényszerítő erőkkel szemben és hogy mennyire nem jár jól senki egy ilyen társadalomban – az ugyanúgy házasságra kényszerített fiatal férfiak és a túl korán, elég hosszú ismerkedés nélkül frigyre lépő szerelmesek sem. Egyedül talán csak a teljhatalommal parancsolgató, a helyzetet kihasználó családfő és a kialakult rend előnyére válik, ami így fennmarad.

És a többiek? A helyeslő öregasszonyok? A 12 éves unokáját férjhez adó nagymama? Ők az egyik legveszélyesebb élethazugságot kényszerítik rá azokra, akiket állítólag szeretnek: én is így éltem, én sem tehettem semmit, aztán kialakultak a dolgok, neked is jó lesz így, Hidd el, hogy csak a javadat akarom... Ennél brutálisabban alattomos fegyver nem kell szerintem egy társadalmi rend és egy káros mintázat rögzítéséhez.

Egy idejét múlt, a tagjait egyénekként nem tisztelő rendszert nagyon nehéz megváltoztatni akkor is, ha az egyes állampolgárok már nyitottak másféle gondolkodásmódra. De mindenképpen érdemes megnézni a filmet és gondolni arra is, hogy egy modern társadalomból a szabados életvitel bármilyen hátránya miatt, a közösség felülről való irányításával milyen könnyen, hogyan és főleg hová lehet visszacsúszni…

 

A Mustang Deniz Gamze Ergüven első nagyjátékfilmje. A rendezőnő ugyan török származású, de Franciaországban nőtt fel, így történt, hogy a 2016-os Oscar-díj átadóra Franciaország nevezhette a filmet.

(ArpiHajdu és Réci)
 

A film 2015-ben a miskolci Cinefest nagydíját is elnyerte. A dolog érdekessége, hogy a 2016-os Oscar-díjátadón pedig éppen a Mustang volt a Saul fia legnagyobb vetélytársa.

(ArpiHajdu és Réci)
 

A Mustang, mint cím, az amerikai vadlovak metaforája, amelyek akkor a legszebbek, ha szabadon engedik őket, akárcsak a film főszereplői.

(ArpiHajdu és Réci)
Smoking Barrels: Mustang
Szokás mondani, hogy az élet a legjobb, vagy a legnagyobb rendező. Itt ez hatványozottan igaz - oké, két díj Cannes-ban, rendkívül jó fogadtatás, erős rendezés, jó színészek - így is jellemezhetnénk a Mustangot, ha egy film lenne a sok közül, és letudnánk a szokásos, magasztaló gondolatokkal. Viszont itt többről van szó, mint pusztán egy jó film!
Hetediksor: Holtomiglan holtodiglan…
Az idei Cinefest meglepetésfilmje, és egyben fődíjasa a Mustang végre eljutott a hazai mozikba. Időközben a film bezsebelt jó pár nemzetközi fesztiváldíjat (Szarajevó, Stockholm, Hamburg), Arany Glóbusz jelölése után pedig egyenesen a Saul fiával lesz versenyben a legjobb idegennyelvű film díjáért február utolsó napjaiban.
Revizor: MAJD MEGSZERETITEK EGYMÁST
Ergüven első játékfilmjével egyértelművé tette, hogy jó történetmesélő, tud bánni a színészekkel és hogy harcosan kiáll társadalmi ügyek mellett. De azt még a következőkben kell bizonyítania, hogy nagy formátumú filmrendező.


  Előzetes A film adatlapja
Ez az oldal sütiket (cookies) használ. A honlapon való további böngészéssel Ön hozzájárul ezek használatához. Bővebben itt.