Miután a sájen harcosok támadást indítanak egy amerikai lovassági egység ellen, a vérontást csak egy nő és egy katona éli túl, akik megpróbálnak eljutni a legközelebbi erődhöz.
(qwer)
Korai hollywoodi "akadémikus", amerikai filmes stílus, kevés zsenialitás, sok "izzadságszagú", rengeteg statisztát igénybe vevő munka. A színészválasztás, és a karakterszínészek profizmusa is bőven hagy kívánnivalót maga után. A rendezés követni próbálja a monumentális filmek, Szergej Mihajlovics Eisenstein (1898-1948) és hát az "Aranypolgár" alkotójának Orson Welles (1915-1985) filmes alkotásait. Ebben az esetben ez csak hellyel-közzel sikerült. Azonban vitathatatlan erénye a filmnek, hogy őszintén mer Amerika születésének legnagyobb árnyoldalával, az őslakos indiánok csaknem kiirtásával szembenézni. Az ábrázolás naturalizmusa is a korát megelőző. A forgatás helyszínei pedig fantasztikus látványvilágot varázsolnak a vontatott dramaturgia hátteréül. Kár, hogy akkori filmes nyersanyagok és kameratechnikák felbontás és színek telítettsége, a fény-árnyék terjedelem tekintetében elmaradtak a mai lehetőségektől. (Szeretném ezt a mai technikával 4K-ban látni! Sajnos egyenlőre meg kell elégednünk korunk technikai lehetősége szerint digitalizált, már így is felbecsülhetetlen értékű, filmes-történelmi jelentőségű kópiával.) - Ma ez a film ilyenképpen már nem készülhetne el, az alkotás-módszertana a világból, - többek között gazdaságossági okokkal is magyarázhatóan, - kimúlt ).
Hátborzongatóan mutatja be az amerikai hadsereg és az őslakos indiánok közti harcok időszakát, a brutális harci jelenetekkel teljesen kilóg a klasszikus westernek sorából. A főszereplő alakításával nem vagyok elégedett, de maga a történet ámulatba ejtő.
Ezt a filmet, A kék katona címmel is vetítették Magyarországon.
Még nem erősítetted meg az e-mail címed!
Kérjük, lépj be a levelezési fiókodba és a regisztrációkor kapott e-mailben kattints a megerősítő linkre.
Ha nem kaptál ilyen e-mailt, akkor kérjük, kattints a lenti "Megerősítő e-mail újraküldése" gombra.
