Viktor Navorski New Yorkba utazik, de a John F. Kennedy repülőtéren arról értesül, hogy kelet-európai hazájában egy államcsíny következtében útlevele egy épp nem létező országból való, így nem léphet be Amerikába. Amíg tart a háború, se haza, se máshova nem utazhat, de még csak a repülőteret sem… Több
Besorolhatatlan a műfaja, talán pont ezért ilyen jó. Számomra dráma, bár sokszor lehet rajta nevetni. Tom Hanks olyan könnyeden játszik benne, hogy teljesen hihető a sztori.
Tom Hanks szinte bármit el tud játszani,és nagyon jól.Ez a film is azt bizonyítja,hogy korszakos zseni. Maga a film nagyon érdekes mindenfajta szempontból.De röviden a lényege,hogy minden élet helyzetben találjuk fel magunkat,és akkor soha nem veszünk el.
Bevallom, sokáig Zeta-Jones miatt nem néztem meg a filmet, és ha tehetném, őt simán kivágnám a filmből. Nem tehetek róla, úgy érzem, hogy ő egy túlértékelt jégkocka (akárcsak Demi Moore) a filmek világában. Aztán leráztam magamról ellenérzéseimet, é... Teljes kritika
A film összbevétele 140 813 273 dollár volt (imdb.com).
2006-ban Nasserit kórházba szállították, amit 2007 végén hagyott el. Utána több karitatív szervezet segítette a férfit, de feljegyzések nincsenek arról, hogy a férfi valaha is dolgozott volna a rengeteg ellátásért cserébe akár egy napot is. Halála a 18 évig lakterét szolgáló reptéren érte 2022-ben, ahova két hónappal előtte tért vissza.
És hogy mivel töltötte napjait a férfi a terminálon? Bye Bye bár környékének rendszeres látogatója volt, pipázott, naplóféleséget írt, vagy épp evett, amit az arra járók vettek neki. A 2000-es évek elején Spielberg megvásárolta a férfitől a történetéhez fűződő jogokat, így Nasseri több százezer dollárral lett gazdagabb.
Az iráni férfi ügyét egy emberjogi ügyvéd vette fel (ilyenkor mindig megjelennek, mindegy, hogy az adott menekült sztorija hány sebből vérzik). Igyekezett elérni, hogy védence kapjon papírokat, de ezt a belga hatóságok csakis a férfi személyes jelenlétével voltak hajlandóak megtenni. 1995-ben tehát a belga hatóság engedélyezte is, hogy a férfi az iratok kiállítása okán átlépje a határt, de volt egy feltételük: csakis egy szociális munkás állandó felügyelete mellett tartózkodhat Belguimban. Ezt Nasseri elutasította azzal az indokkal, hogy ő csakis az eredeti szándékával megegyezően akar cselekedni, miszerint ő be akar lépni az Egyesült Királyság területére. Belgium és Franciaország is felajánlott neki egy tartózkodási helyet, de ő ezt elutasította. Sértette ugyanis az a tény, hogy őt iráni állampolgárként vezették volna fel a papírokon, és nem brit alattvalóként az általa választott néven (Sir Alfred Mehran).
A menekültstátusz révén Nasseri sok európai országban megfordulhatott. Később pedig a vizsgálatok során ki is derült, hogy Nasserit NEM UTASÍTOTTÁK KI a hazájából. 1988-ban a papírjai elvesztek, de a történet hitelességében sokan kételkedtek. Voltak olyanok, akik úgy tudták, hogy papírjait maga Nasseri küldte el postával Brüsszelbe egy kompról, ám Nasseri azt állította, hogy ellopták az iratait tartalmazó aktatáskáját.
Még nem erősítetted meg az e-mail címed!
Kérjük, lépj be a levelezési fiókodba és a regisztrációkor kapott e-mailben kattints a megerősítő linkre.
Ha nem kaptál ilyen e-mailt, akkor kérjük, kattints a lenti "Megerősítő e-mail újraküldése" gombra.
