Trollok

A DreamWorks elkészítette a világ legnagyobb cukiságbombáját, Thomas Dam egyébként sokkal ijesztőbb trollfigurái alapján. A Trollok egy színpompás, csili-vili, szivárványos-konfettis mesevilágba kalauzol, ahol a tündéri kis lények, a trollok élnek ... Teljes kritika

A trollok kedvesek, vidámak és színesek, és az egyetlen dolog, amit akarnak, hogy ne egyék meg őket. Mindent elkövetnek, hogy együtt és hogy életben maradjanak. Persze minden csapatnak van egy fekete báránya. Fény derül a bergeniek gonoszságára, falá... Többnkságára, kapzsiságára és a trollok találékonyágára, illetve élni akarására. A bergeniek szó itt egy erős jelző, közben meg egy csodaszép város, és akárhol szembe jön velem a norvég város (legutóbb egy Jo Nesbo-regényben), beugranak a hatalmas csálé fogazatú falánkok, akik azt hiszik, hogy a szivárványfalatoktól lesznek boldogok. A betétdalt is kedvelem. Sokszor újranézős.

Sokszínű világa minden korosztálynak látványos lehet. A története is nyomon követhető és a maga módján egyszerű. A zenék pedig teljesen feldobják az amúgy is aranyos rajzfilmet.

Sajnos ez sokkal gyengébb, mint amit a nagy beharangozás alapján várni lehetett. Ahhoz képest, hogy a kis lények színesek, nekem annyi maradt meg az egészből, hogy végig a sötét színek dominálnak, ami nem szerencsés egy gyerekmesénél. Igazából az egé... Többsz olyan mint egy szimpla Hupikék törpikék rész, csak itt Hókuszpók helyett egy szörny rabolja el őket. Más különbség talán nincs is. Általában az ilyen rajzfilmeknek erős pontja a zene. Sajnos ennek ez sem sikerült, ami a főszereplőket elnézve duplán kellemetlen. Nem sikerült egy szimpatikus karaktert se létrehozni, pedig hát elég hülye érzés végignézni úgy egy mesét, hogy mindenkit utálsz benne.

Sokkal rosszabbat vártam, bár így sincs a legjobb animációs filmek közt. A látvány nagyon ütős, leginkább egy másfél órás LSD tripként tudnám jellemezni. Végig pörög meg minden, de valahogy mégsem tudott igazán elkapni.