A sorompók lezárulnak című dráma főszereplője Umberto, a nyugdíjas tanár, akinek nyugdíja az albérletet is alig fedezi, ráadásul háziasszonyának is ki van szolgáltatva. A népkonyhán kapott ételt megosztja kiskutyájával, Flikk-el. Az öregember egyre kilátástalanabb helyzetbe kerül, sokszor… Több
A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!
Rendkívül erős film, mind érzelmileg, mind mondanivalójával. A kiszolgáltatottság és a kizsákmányolás ilyen szintű megjelenése sosem gyakorolt rám ilyen hatást. Az olasz neorealizmus egyik kiemelkedő alkotása talán azért is ért el nálam ekkora hatást, mert a cselekményt egy központi karakter köré építették, aki próbálta túlélni valahogy a második világháború utáni traumákat. Eleve hátrányból indul mindazok után, amit átélt az elmúlt ötven évben, mégis próbál küzdeni és feláldozni majdnem mindent annak érdekében, hogy ne maradjon szégyenben. De mi történik akkor, ha minden próbálkozás sikertelen és elkerülhetetlen a vég? Umberto úr lejtőjének a végén az öngyilkosság várja őt, melyben hűséges társa, a kiskutyája akadályozza meg. Ő végig vele volt, talán ő tartotta benne a lelket. A film végén rájön, hogy talán van még számára remény, és nem követi el tettét, a kutyájának köszönhetően. A sok negatív dolog mellett azért egy kis örömforrás mindig volt az életében: a kutyája.
Vittorio De Sica sok-sok remek filmet készített. A "brüsszeli tizenkettő" listáján harmadik a "Biciklitolvajok", de ezt a filmjét én egyenértékűnek tartom azzal. Carlo Battisti a mi Rajz Jánosunk hangjával a legszebb, legmaradandóbb filmélményeim közé tartozik.
A film összbevétele 74 308 dollár volt (imdb.com).
A legjobb eredeti történetnek járó Oscar-díjra jelölték 1957-ben (29. Oscar-gála).
1995-ben vetítette az MTV1 szinkronnal. (iszdb.hu)
A film alapján 1974-ben készült egy remake. Az "elkövetője" Paul Mazursky, eredeti címe: Harry and Tonto, nálunk A macskás öregúr címen játszották. A címből következik, hogy az idős úr egyetlen társa kutya helyett a Tonto nevű macska. A főszereplő, Art Carney a rá következő évben a Golden Globe díj mellett a legjobb férfi főszereplőként Oscar-t is kapott.
A film az olasz neorealizmus utolérhetetlen csúcsa. Eredeti címe: Umberto D., ezzel a címadással is De Sica édesapja emlékének adózott. A főszereplője Carlo Battisti, aki Firenzében volt egyetemi tanár, a rendező ezzel is hű maradt ahhoz az elképzeléséhez, hogy az amatőrök sokkal jobban meg tudják valósítani a rendezői szándékot.
Még nem erősítetted meg az e-mail címed!
Kérjük, lépj be a levelezési fiókodba és a regisztrációkor kapott e-mailben kattints a megerősítő linkre.
Ha nem kaptál ilyen e-mailt, akkor kérjük, kattints a lenti "Megerősítő e-mail újraküldése" gombra.
