Andrzej Wajda lengyel filmrendező 1926. március hatodikán látta meg a napvilágot Suwalki városkában.
1945-ben érettségizett, de tanulói évei alatt raktárosként, hordárként, lakatosként és műszaki rajzolóként is dolgozott. Édesapját 1940-ben veszítette el; sok másik társával együtt halt meg Katynban. 1946-ban felvételt nyert a Krakkói Képzőművészeti Főiskolára; festőművésznek készült, azonban három évvel később felhagyott ezen szándékával, hogy filmrendező lehessen. A Lódzi... Több
Andrzej Wajda lengyel filmrendező 1926. március hatodikán látta meg a napvilágot Suwalki városkában.
1945-ben érettségizett, de tanulói évei alatt raktárosként, hordárként, lakatosként és műszaki rajzolóként is dolgozott. Édesapját 1940-ben veszítette el; sok másik társával együtt halt meg Katynban. 1946-ban felvételt nyert a Krakkói Képzőművészeti Főiskolára; festőművésznek készült, azonban három évvel később felhagyott ezen szándékával, hogy filmrendező lehessen. A Lódzi Filmfőiskolára 1949-ben iratkozott be, majd 1952-ben át is vette rendezői diplomáját.
Andrzej Wajda az ún. lengyel új hullám elindítója volt, melyre a filmnyelvi frissesség mellett a nemzeti történelem és misztika iránti mély érdeklődés is jellemző volt. Első önálló rendezésével aznnal a figyelem középpontjába került: A mi nemzedékünk 1955-ben került a mozikba, majd egyfajta folytatásként 1957-ben a Csatorna és egy évvel később a Hamu és gyémánt. Ez utóbbi főszerepében a fiatalon elhunyt Zbigniew Cybulski és Ewa Krzyżewska volt látható. Filmes sikerei ellenére Wajda színházi rendezőként is aktív tevékenységet folytatott (Hamlet, A Hatful of Rain - Gazzo, A Hatful of Rain - William Gibson).
Filmjeiben előszeretettel foglalkozott 'a lengyel sors' témájával (Lotna 1959, Tájkép csata után 1970), de pályája kiválóságai közé tartoznak regényfeldolgozásai is (Nyírfaliget 1970, A wilkói kisasszonyok 1979, Az ígéret földje 1974) - elsősorban lengyel szerzők műveivel foglalkozott.
Az 1977-ben bemutatásra került A márványember FIPRESCI-díjban részesült a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon, míg A vasember Arany Pálmát kapott. Emellett a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában Oscar- és César-díj jelölésekben is részesült.
Krystyna Janda színésznő Wajdának köszönheti a Legjobb női alakítás díját, melyet a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon vehetett át a Kihallgatás (1989) kapcsán. A neves lengyel forgatókönyvíróval, Agnieszka Hollanddal dolgozott együtt a Korczak (1990) kapcsán, míg a Katyn (2007) című drámával édesapja emléke előtt tisztelgett.
Andrzej Wajda vallásossága filmjeiben is visszatükröződik - Nagyhét (1995), de fontos munkái közé tartozik a Lech Walesa életét feldolgozó dokumentumfilm, a Walesa: A remény embere is. Utolsó filmes munkái közé tartozik a Tatarak (2009) és a 2017-ben bemutatásra került Emlékképek (2016).
A rendező négyszer házasodott, de kapcsolataiból csupán egy lánygyermek született - Karolina édesanyja a színésznő Beata Tyszkiewicz, Wajda harmadik felesége volt. Negyedik neje a színházi jelmeztervező Krystyna Zachwatowicz volt.
Andrzej Wajda 90 éves korában, 2016. október 9-én hunyt el Varsóban. A krakkói Salwator temetőben nyugszik.
(erare)
