Berit Elisabeth Andersson 1935. november 11-én született Stockholmban. Édesapja üzletember volt, míg édesanyja szociális munkásként dolgozott. Színművészeti tanulmányokat a Terserus Drama School, majd a stockholmi Royal Dramatic Theatre School ilyen irányú képzésein szerzett. A szakmai tapasztalatra tanulmányai befejeztével a város első számú színházának társulati tagjaként volt alkalma szert tenni – 30 éven keresztül volt tagja a Royal Dramatic Theatre-nek.
Első televíziós szereplésekor Ingmar Bergmannal dolgozott együtt: egy mosószer reklámjában szerepelt. Kapcsolatuk az ezt követő években, évtizedekben számos filmet szült: Egy nyári éj mosolya (1955), Közel az élethez (1957), A hetedik pecsét (1957), Az... TöbbBerit Elisabeth Andersson 1935. november 11-én született Stockholmban. Édesapja üzletember volt, míg édesanyja szociális munkásként dolgozott. Színművészeti tanulmányokat a Terserus Drama School, majd a stockholmi Royal Dramatic Theatre School ilyen irányú képzésein szerzett. A szakmai tapasztalatra tanulmányai befejeztével a város első számú színházának társulati tagjaként volt alkalma szert tenni – 30 éven keresztül volt tagja a Royal Dramatic Theatre-nek.
Első televíziós szereplésekor Ingmar Bergmannal dolgozott együtt: egy mosószer reklámjában szerepelt. Kapcsolatuk az ezt követő években, évtizedekben számos filmet szült: Egy nyári éj mosolya (1955), Közel az élethez (1957), A hetedik pecsét (1957), Az ördög szeme (1960) – Britt-Marie szerepében a főszerepben volt látható.
Első jelentős szakmai elismerését az Älskarinnan (1962) című filmdráma címszerepének köszönheti, a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon ugyanis Arany Medvével tüntették ki játékáért.
A ’70-es évek alkotásai közül jelentős a Persona (1966) című filmdráma, melyben Liv Ullmannal játszott együtt. Ezt követően amerikai felkéréseket is kapott, így játszhatott a Henrik Ibsen regényéből készült A nép ellensége (1978) című drámában, egyebek mellett Steve McQueen oldalán.
Francine szerepében találkozhattunk vele Alain Delon társaságában az Airport ’79-Concorde (1979) című akciófilmben, majd csaknem öt év szünet következett filmes karrierje felfelé ívelésében. Ebben az időben zömében színpadi fellépéseket vállalt. A visszatérést a Villanófényben (1983) című filmdráma Margaret szerepe jelentette számára.
Utolsó filmes munkái közül az Elfelejtett herceg (2003) című kosztümös drámában Alexandra királynő bőrébe bújt és olyan neves művészekkel dolgozott együtt, mint Michael Gambon vagy Miranda Richardson.
Három házasságából egy lánya született. (erare)