Georges Mélies 1861. december 8-án született Párizsban. Gyermekkorában is nagy érdeklődést mutattott a színház iránt - kartonból színházat épített és bábelőadásokat rendezett. Az iskolában is telerajzolta fűzeteit, így gyakran megbüntették. 1880-ban érettségizett a neves Louis-le-Grand gimnáziumban. Ezt követően a családi cipővállalatnál dolgozott, majd szakmai továbbtanulás céljából édesapja 1884-ben Londoba küldte - itt szeretett bele igazán a színházba. hazatérve bejelentette... Több
Georges Mélies 1861. december 8-án született Párizsban. Gyermekkorában is nagy érdeklődést mutattott a színház iránt - kartonból színházat épített és bábelőadásokat rendezett. Az iskolában is telerajzolta fűzeteit, így gyakran megbüntették. 1880-ban érettségizett a neves Louis-le-Grand gimnáziumban. Ezt követően a családi cipővállalatnál dolgozott, majd szakmai továbbtanulás céljából édesapja 1884-ben Londoba küldte - itt szeretett bele igazán a színházba. hazatérve bejelentette családjának, hogy a festőművész lesz, ám apja nem adta erre a tervre áldását, sem a szükséges anyagiakat sem biztosította számára. Elvette feleségül Eugénie Genint, aki tekintélyes hozományhoz juttatta. Két gyermeküük született, s anyagilag is lehetősége nyílt végre megélni filmes álmait.
Kezdetben bűvészek és illuzionisták számára gyártott különféle kellékeket, miközben ő maga is előszeretettel hódol ezen tevékenységnek; fellép a Grévin Wax Museumban és a Galérie Vivienne-ben is, majd megveszi Houdini színházát, ahol ő maga is fellépett. Trükkjeihez különféle vetítettképes megoldásokat is alkalmaz, közöttük a korabeli divatos laterna magicát. Miután találkozott a Lumiére-fivérek találmányával, élete hatalmasat fordult, és ezt követően kizárólag a filmkészítéssel foglalkozott.
Csaknem 500 filmet rendezett élete során, melyekkel forradalmat teremtett. Ő volt például az első rendező, aki storyboardot használt filmjeihez. Számtalan rövidfilm (Szent Antal megkísértése, 1898; a Dreyfus-ügy, 1899; Szent Johanna, 1900; A gumifejű ember, 1901) előzte meg első jelentősebb alkotását, a Verne Gyula regényéből készült Utazás a Holdba (1902) című fantasyt. Ezt követte A zenebolond (1903), A tündérkirályság (1903), Az utazás a lehetetlenbe (1904) és A fekete ördög (1905). Utolsó alkotásai közé tartozik Az ördögi lakó (1909) és az északi sark meghódítása (1912).
Iszonyatos tempóban dolgozott; évente több tucat filmet készített. Habár az utókor nem élvezheti munkássága gyümölcsét, mivel filmjei nagy része a háborús idők során elpusztult, technikája és újító szemlélete így is ékes bizonyítékként megőrizte tehetségét a vásznon.
Georges Méliése élete alkonyára teljesen elszegényedett, s egy idősek otthonában érte a halál 1938. január 21-én.
(erare)
