Humphrey Bogart 1899. december 25-én született New Yorkban, sebész apa és grafikus anya gyermekeként. Különböző magán- és elitiskolákba járatták szülei, de 1918-ban kirúgták a Yale-ről, ezért ugyanebben az évben, 18 évesen Bogart a Haditengerészet kötelékébe jelentkezett. Itt szerezhette az ismert sebhelyet is az ajkán. A világháború utolsó évében amerikai katonákat szállított haza Európából. Később egy barátja családi produkciós cégénél kezdett el dolgozni.
Első... TöbbHumphrey Bogart 1899. december 25-én született New Yorkban, sebész apa és grafikus anya gyermekeként. Különböző magán- és elitiskolákba járatták szülei, de 1918-ban kirúgták a Yale-ről, ezért ugyanebben az évben, 18 évesen Bogart a Haditengerészet kötelékébe jelentkezett. Itt szerezhette az ismert sebhelyet is az ajkán. A világháború utolsó évében amerikai katonákat szállított haza Európából. Később egy barátja családi produkciós cégénél kezdett el dolgozni.
Első szerepét 1921-ben kapta, majd 17 előadásban szerepelt a Broadway-en 1922 és 1935 között, jórészt a fiatalkorú bűnöző, vagy a romantikus hős szerepét öltötte magára. Első feleségét, Helen Menkent a színházban ismerte meg, de házasságuk alig egy évig tartott, 1927-ben váltak el. Következő felesége a szintén színésznő Mary Philiphs volt.
Első filmes szerepét egy azóta elveszett kéttekercses filmben, a The Dancing Townban (1928) kapta. Ezt követte az 1930-as hangosfilm, a John Ford rendezésében bemutatott Felfelé a folyón.
A ’30-as évek során „Bogey” New York színpadai és Hollywood stúdiói között ingázott, de folyamatosan anyagi gondokkal küszködött. Az 1934-es Broadway-i alakítása elhozta számára a kritikusok elismerését, de a színdarabon alapuló 1936-os A megkövült erdő című filmben is a gyilkos Duke Mantee szerepét öltötte magára. Ekkoriban, a „B-kategóriás filmek idejében” alakult ki cinikus, sármos karaktere. Louise Brooks színésznő szerint, akivel 1924-ben találkozott először, jellegzetes grimasza, oldalpillantása, orrhangja mind egyedülálló volt.
1938-ban nősült meg harmadszor, Mayo Methot színésznőt vette el. A John Hustonnal való együttműködés kezdetét az 1941-es Magas-Sierra című film jelentette, melynek Huston írta a forgatókönyvét, és melyben Bogart elsőként játszott főszerepet. Ugyanebben az évben Huston őt választotta rendezői debütálása, A máltai sólyom főszerepére is. A film óriási siker lett, és máig a filmtörténet klasszikusa, csakúgy, mint az 1942-es Bogart és Ingrid Bergman nevével fémjelzett Casablanca, melyet a magyar származású Michael Curtiz (Kertész Mihály) rendezett. A film a következő évben a legjobb film Oscar-díját nyerte el, és Bogartot is jelölték a legjobb színész kategóriában.
1944-ben a Howard Hawks rendezésében bemutatott Szegények és gazdagok forgatásán ismerkedett meg negyedik feleségével, Lauren Bacallal, akivel élete végig egy párt alkottak. A páros több filmben játszott együtt, 1945-ben házasodtak össze. A ’40-es évek második felében Bogart ismét Hustonnal dolgozott együtt az Key Largo (1948) és a A Sierra Madre kincse (1948) című filmeken, utóbbiért Huston elnyerte a legjobb rendezés és forgatókönyv Oscar-díját. 1951-ben az ekkora már világhírnévnek örvendő színész Katherine Hepburn oldalán játszott Huston Afrika királynője című filmjében, melyért Bogart végre megkapta a legjobb színész díját az Akadémiától. Utolsó közös filmjük az 1953-as Afrika kincse volt, melynek Truman Capote írta a forgatókönyvét.
A noir filmeket követően Audrey Hepburn mellett főszerepet kapott a Billy Wilder rendezésében bemutatott hatalmas kritikai- és közönségsikernek örvendő Sabrina (1954) című filmben.
Az ’50-es években Bogart életmódja miatt egészsége egyre romlott, 1957-ben rákban hunyt el. Utolsó filmje az 1956-os Annál súlyosabb a bukásuk... volt. Jellegzetes, érzékeny, de morcona karakterét filmjeikben Jean-Luc Godard és Woody Allen is felidézték.
(Ferencz Orsolya )