Szőts István

1

Szőts István filmrendező és forgatókönyvíró 1912. június 30-án született Szentgyörgyvályán. Eleinte festészetet tanult, majd 1939-ben a Hunnia Filmgyárban kapott szerződést. Zilahy Lajos asszisztenseként dolgozott íróként és producerként, majd rövidesen rendezni kezdett.

Első játékfilmje, az Emberek a havason (1942) nemzetközi sikert aratott ugyan – s jelentős mértékben hatott például az olasz neorealistákra, akik kiemelték a film fajsúlyos témaválasztását, balladai hangvételét –, Magyarországon azonban nem nagyon tudtak mit kezdeni a korszak szórakoztató filmjeitől elütő stílusával.

Politikai üldöztetése 1945 után is folytatódott, amikor az Ének a búzamezőkről (1947) című drámáját tiltották be. Ettől kezdve Szőts inkább rövidfilmeket, dokumentumfilmeket készített, bár ezek száma sem túl jelentős. 1957-ben emigrált,  Bécsben telepedett le. Ausztriában ismeretterjesztő és dokumentumfilmeket készített, a 60-as évek második felében filmrendezést is tanított, a 70-es évek közepén visszavonult a rendezéstől. Noha a 70-es évektől kezdve többször hazalátogatott, filmes tervei sosem valósultak meg.

A Velencei Filmfesztiválon több díjat kapott (1942, 1956, 1957), 1992-ben neki ítélték a Kossuth-díjat, 1994-ben a Filmszemle életműdíját, 1996-ban a Magyar Örökség-díjat. 1998. november 6-án hunyt el Bécsben.