Erdödy János

0

Erdődy János író, műfordító, forgatókönyvíró 1909. április 2-án született Budapesten. Az érettségit követően szabadfoglalkozású újságíró lett, a 30-as évektől a Népszava és polgári ellenzéki lapok közölték az írásait. A 30-as évek közepén a Szivárvány című hetilap szerkesztője volt, 1939-től a Népszava munkatársa lett, a 40-es évek első felében annak rovatvezetője, a háború után felelős szerkesztőhelyettese. Ezzel párhuzamosan 1945 után a Dolgozók Világlapjának is felelős szerkesztője lett. A fordulat évét követően egy ideig nem publikálhatott, és csak 1956 után vehetett újra részt az irodalmi életben.

Írói karrierje a 30-as évek közepén indult, ekkoriban főként regényeket adott ki, illetve egy Villon-parafrázist. 1945 után készített ugyan néhány színdarabot, de megmaradt a regény műfajánál. Ekkoriban zömmel az európai és a magyar történelem eseményeit, különböző művészeti korszakokat mutatott be. A 60-as, 70-es, 80-as években születtek a máig is híres munkái: Küzdelem a tengerekért; Bocskorosok hadinépe; Így élt Kolumbusz; Így élt Husz János, illetve a Hunyadi Mátyásról (Sasoknál magasabban), továbbá Jeanne d'Arcról (Ezüstpáncélos Johanna) írott regényes életrajzok.

A 40-es évek közepétől fordított is (Brecht: Háromgarasos regény; Molière: Férjek iskolája; Schiller: Don Carlos; illetve Ovidius és Horatius költeményei). Operettek (Valahol Délen), daljátékok (Komáromi farsang, A messzetűnt kedves) verseit, szövegkönyvét is megírta. A 60-as, 70-es években több film – elsősorban Jókai-feldolgozások – forgatókönyvét készítette el.

Számos elismerésben részesült, például A Munka Érdemrend ezüst (1979) és arany fokozatában (1984). 1994-ben megkapta A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét. 1996. március 23-án halt meg Budapesten.