Aszlányi Károly (eredeti nevén Ausländer Károly, név magyarosítás 1912-ben. 1908. április 22-én a ma már a Duna mélyén fekvő Ada-Kaleh szigetén született. A Margit-szigetnél is kisebb egy négyzetkilométeres sziget, amelyről Jókai az „Aranyember”-ben szereplő Senki szigetét mintázta a születése idején a Monarchia igazgatta török területnek számított.
A sziget 1972-ben a Vaskapu vizierőmű építésekor került a Duna aljára. Édesapja: Aszlányi Dezső (1869–1947) költő, filozófus volt.... Több
Aszlányi Károly (eredeti nevén Ausländer Károly, név magyarosítás 1912-ben. 1908. április 22-én a ma már a Duna mélyén fekvő Ada-Kaleh szigetén született. A Margit-szigetnél is kisebb egy négyzetkilométeres sziget, amelyről Jókai az „Aranyember”-ben szereplő Senki szigetét mintázta a születése idején a Monarchia igazgatta török területnek számított.
A sziget 1972-ben a Vaskapu vizierőmű építésekor került a Duna aljára. Édesapja: Aszlányi Dezső (1869–1947) költő, filozófus volt. Édesanyja: Treisz Mária (Manci) masamód volt. Nem sokáig laktak a szigeten, onnan Nagybecskerekre, majd Temesvárra költöztek. A 16 éves Károlyt a család európai tanulmányútra küldte.
Valóságos nyelvzseni volt, bámulatosan rövid idő alatt tudott beszélni az adott ország (Ausztria, Németország, Anglia, Hollandia, Dánia) nyelvén. 1926 végén Budapesten bevetette magát az újságírói életbe. Még nem volt húsz éves, amikor Kodály „Háry János” című daljátékáról írt kritikát, majd fél évvel később cikket írt a nálunk akkor még szinte ismeretlen Bertolt Brecht-ről. Újságíróként többek között a Sporthírlap belső munkatársa is volt.
1928-ban a Nyugat novellaíró pályázatán díjat nyert a „Hóember” című elbeszélésével. A „komoly” irodalmi műfajok helyett a gyors sikert ígérő sílust választotta, mintha érezte volna, hogy kevés idő áll a rendelkezésére, valósággal ontotta a könnyű olvasmányokat, jól menő, telt házakat vonzó komédiákat.
Első regénye „Pénz a láthatáron” címen 21 éves korában jelent meg, egy évvel később pedig a Nemzeti Színházban volt premierje, „Szélhámos kerestetik” című darabjával. Ő írta az „Özöngáz” című sci-fi-nek is nevezhető könyvet. Humora már a műveinek a címeiben is megcsillan, jól ismert mondások, színdarabok kicsavart változatai. Rejtő Jenő (P. Howard) sokat profitált stílusából. Aszlányi is használt írói álnevet; Kirk Van Hossum néven is publikált.
A film forgatókönyvek írásának a világában is otthon volt. Nevéhez fűződik többek között a „Hét pofon”, A hölgy egy kissé bogaras”, a „Sok hűhó Emmiért” című filmek szkriptje. Valósággal habzsolta az írói sikereket és vele együtt az élet örömeit. Halálát is ez okozta: 1938. december 8-án a jeges úton, 120-as tempóval Dorog felé száguldva autóbaleset érte.
Utolsó mozdulataként kinyitotta az autó ajtaját, így felesége kiesve azon, nem sérült meg halálosan. A baleset körülményeiről több, ma már ellenőrizhetetlen legenda is született: állítólag egy kislány/kisfiú (?) volt az úton, az elgázolást kerülve csavarta el a kormányt és ütközött neki egy fának.
(Berto49)
