1905. április 26-án született Budapesten.
Pályáját színházi rendezőként kezdte, míg filmes karrierjét Fejős Pál és Vajda László asszisztenseként. Forgatókönyvírással is foglalkozott a harmincas évek elején.
Első rendezéseire 1937 környékén került sor. A második világháború alatt, 1939-1944 között nem rendezhetett, de a nagy háborút követően ő volt az első agyar játékfilm megalkotója: A tanítónő.
Legnépszerűbb zenés vígjátékai közé tartozik a Mágnás Miska, a Dalolva szép az élet és a Civil a pályán. 1956 után nagyot fordult rendezői stílusa; filmdrámák és komoly hangvételű játékfilmek követték egymást: Tegnap, Virrad, Pár lépés a határ.
A hatvanas évek közepétől... Több1905. április 26-án született Budapesten.
Pályáját színházi rendezőként kezdte, míg filmes karrierjét Fejős Pál és Vajda László asszisztenseként. Forgatókönyvírással is foglalkozott a harmincas évek elején.
Első rendezéseire 1937 környékén került sor. A második világháború alatt, 1939-1944 között nem rendezhetett, de a nagy háborút követően ő volt az első agyar játékfilm megalkotója: A tanítónő.
Legnépszerűbb zenés vígjátékai közé tartozik a Mágnás Miska, a Dalolva szép az élet és a Civil a pályán. 1956 után nagyot fordult rendezői stílusa; filmdrámák és komoly hangvételű játékfilmek követték egymást: Tegnap, Virrad, Pár lépés a határ.
A hatvanas évek közepétől játékfilmekkel és romantikus vígjátékokkal örvendeztette meg a magyar közönséget: Esős vasárnap, Butaságom története, Hattyúdal, A tizedes meg a többiek. Ezt az időszakot a Magyar Televízió megrendelései is eredményessé tették: Az aranykesztyű lovagjai, Én, Strasznov Ignác, a szélhámos, Villa a Lidón, Bob herceg.
1973. június 20-án, a Csínom Palkó című film forgatása alatt hunyt el. (erare)