Gábor Miklós

5

Vele kezdődött a felszabadulás a moziban: jobb sorsra érdemes földönfutók, szutykos, ám tiszta lelkű suhancok jóképű vezére volt a Valahol Európában kockáin.

A csinos zseni - ezt a címet adta saját naplójegyzetein alapuló (és saját rajzaival illusztrált) 1995-ben megjelent önéletrajzi könyvének, és valóban; Gábor Miklós az egyik legnépszerűbb reklámarca volt a háború után újjászerveződő magyar filmgyártásnak.

Talán legemlékezetesebb alakítását Szabó István Apa - Egy hit naplója című filmjében nyújtotta, és ezzel csatlakozott a magyar film meghatározó apahőseinek sorához. A Nemzeti színpadán előadott jágója vagy iskolateremtő Hamlet-alakítása a Madách Színházban a hazai színháztörténet aranybetűs lapjaira tartoznak.

Gábor Miklós töprengő alkatú, a szerepeit mérnöki precizitással kidolgozó művész volt. Az ötvenes-hatvanas évek filmjeinek gyakran foglalkoztatott sztárja a hetvenes-nyolcvanas években jóval ritkábban és a korábbiaknál jóval kisebb szerepekben tűnt csak fel a filmvásznon és a tévéfilmekben; játszott többek között Bacsó Péter két filmjében (Ki beszél itt szerelemről?, Sértés) és a Vámos Miklós forgatókönyvéből készült, Gát György rendezte Villanyvonatban.

Nemrégiben a Katona József Színház Notóriusok címmel az ötvenes évek színházi közgyűléseinek felszólalásaiból készített előadást, melyben Gábor korabeli, pártpolitikus alakját Fekete Ernő idézte meg. Irodalmi igényű, könyv formájában megjelent naplóiban az íróként is remeklő színész kalauzolta el olvasóit a színházi kulisszákban és adott számot saját vívódásairól. Nevét díj őrzi, melyet minden évben a legjobb Shakespeare-alakításáért ítélnek oda.