Orson Welles 1915. május 6-án született az egyesült államokbeli Kenoshában. Az egyik legjobb filmrendezőként számon tartott Welles feltaláló és koncertzongorista gyermekeként jött a világra, Chicagóban nőtt fel, ám Woodstockra gondolt otthonaként, ahová iskolába járt néhány évig, és ahol kipróbálhatta a színjátszást és a rádiózást egyaránt.
Szülei halála után Európába utazott, ahol írországi produkciókban lépett fel, de kipróbálta a bikaviadalt is... TöbbOrson Welles 1915. május 6-án született az egyesült államokbeli Kenoshában. Az egyik legjobb filmrendezőként számon tartott Welles feltaláló és koncertzongorista gyermekeként jött a világra, Chicagóban nőtt fel, ám Woodstockra gondolt otthonaként, ahová iskolába járt néhány évig, és ahol kipróbálhatta a színjátszást és a rádiózást egyaránt.
Szülei halála után Európába utazott, ahol írországi produkciókban lépett fel, de kipróbálta a bikaviadalt is Spanyolországban. Visszatértével New Yorkban rádiósként dolgozott 1934-ben, emellett színházi szerepeket is vállalt. 1938-as rádiójátéka, A világok harca, egy H. G. Welles-adaptáció nagy riadalmat keltett, és a világhírnevet is elhozta számára: a hallgatók azt hitték, hogy valós földönkívüli támadás zajlik éppen.
Welles 1939-ben szerződött Hollywoodba, ahol hamar meg nem alkuvó és találékony rendezőként tett szert hírnévre. Az Aranypolgárt (1941) minden idők egyik legjobb filmjének kiáltották ki később, mivel a hollywoodi rendszerben sajátos stílust tudott kialakítani, melyhez nagyban hozzájárultak operatőrének, Gregg Toland bravúrjai is. Maga Welles alakította a megalomán mágnás szerepét. Szintén kritikai siker volt a Az Ambersonok tündöklése és bukása (1942). A háború után készítette a A sanghaji asszony (1947) című noirt, de szerepelt a háborús filmben, A harmadik emberben (1949) is.
Ezt követően forgatta a kultikus, A gonosz érintése (1959) című filmjét. Adaptációi, mint az Othello, a velencei mór tragédiája (1952) vagy A per (1962) szintén maradandóak, utóbbi főbb szerepeiben Anthony Perkinst és Jeanne Moreaut láthattuk. Számos filmben tűnt fel színészként vagy cameoszerepben, ilyen volt többek között Pier Paolo Pasolini La ricotta (1963) című alkotása.
1971-ben az Akadémia tiszteletbeli díjjal jutalmazta a sokoldalú művészt. 1985-ben, Los Angelesben hunyt el, hamvait harmadik felesége, Paola Mori Spanyolországban helyezte el.
(Ferencz Orsolya )