Szabó Ottó színművész 1920. december 20-án született Szigetvárott. Édesapja, Szabó Ernő szintén színész volt.
Pályafutását Erdélyben kezdte; a nagyváradi, majd a marosvásárhelyi színházban lépett fel 1943–48, illetve 1948–56 között. 1956-ba édesapjával Magyarországra települtek. Játszott Pécsett, Veszprémben, Budapesten és Debrecenben. Viszonylag hamar belekóstolt a filmezésbe is, 1958-ban játszott először nagyjátékfilmben (Bogáncs), majd a 60-as, 70-es években aránylag... Több
Szabó Ottó színművész 1920. december 20-án született Szigetvárott. Édesapja, Szabó Ernő szintén színész volt.
Pályafutását Erdélyben kezdte; a nagyváradi, majd a marosvásárhelyi színházban lépett fel 1943–48, illetve 1948–56 között. 1956-ba édesapjával Magyarországra települtek. Játszott Pécsett, Veszprémben, Budapesten és Debrecenben. Viszonylag hamar belekóstolt a filmezésbe is, 1958-ban játszott először nagyjátékfilmben (Bogáncs), majd a 60-as, 70-es években aránylag sok szerepet kapott. Emellett a televíziózás sem volt tőle idegen, a 60-as évektől kezdve több tévéfilmben és -sorozatban is láthatták őt a nézők.
Legismertebb szerepe talán a Szomszédok zöldséges Józsija volt, ezt a szerepét szinte a sorozat kezdetétől a haláláig alakította. Jellegzetes orgánuma szinte predesztinálta őt a szinkronizálásra, a 70-es évek második felétől a Pannónia Stúdióban is dolgozott. Olyan színészeknek adta a hangját, mint Alec Guinness (Star Wars), Martin Balsam (Gyilkosság az Orient Expresszen), Max Von Sydow (Az ördögűző), vagy Ernest Borgnine (Konvoj), de az egyik legismertebb szinkronszerepe talán Derrick főfelügyelőé volt. Több rajzfilmben is hangját adta a szereplőknek, például ő volt a Mester az Egyszer volt, hol nem volt… című francia rajzfilmsorozat első szinkronjában, vagy ő szólaltatta meg Fülest a Micimackóban.
1963-ban Jászai Mari-díjat kapott. Élete végéig aktívan dolgozott, 1998. november 30-án hunyt el Budapesten.
(Filmbarbár)
