Horváth Sándor

6

Horváth Sándor 1932. február 16-án született, a ma Szlovákiához tartozó Pereden, Barczi Erzsébet gyermekeként. Felsőfokú tanulmányait 1952-ben kezdte a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd 1956-ban fejezte be.

Színészi pályafutását 1956 és 1957 között az Egerben található Gárdonyi Géza Színházban kezdte, majd 1959-ig a Kaposváron található Csiky Gergely Színházban folytatta. 1959 és 1962 közötti a miskolci székhelyű Nemzeti Színházban láthatták a nézők, 1962 és 1963 között pedig a Pécsi Nemzeti Színház tagja volt. Ezután 1967-ig a szolnoki Szigligeti Színházban játszott, amit 1970-ig a Veszprémi Petőfi Színház, majd a József Attila Színház követett. 15 évig a Színész Szakszervezet elnöke volt. 1990-ben politikai karrierbe kezdett és az MDF országgyűlési képviselőjelöltje lett, illetve a II. kerület önkormányzati képviselője is volt egy ideig.

Színházi művészként olyan díjakat kapott, mint a Jászai Mari-díj 1967-ben, Kazinczy-díj 1971-ben, SZOT-díj 1974-ben, Érdemes művész 1975-ben és Kiváló művész 1980-ban. Színházi szerepei mellett számos játékfilmben és tévéfilmben láthatták a nézők, ezek közül a legemlékezetesebb alakítást a Szindbádban (1971), az Árvácskában (1976), az Ötödik pecsétben (1976), a Ballagó időben (1976) és a Sose halunk meg! című Koltai-rendezésben nyújtotta.

Utolsó filmes munkái közé tartozik Szász Attila filmje, A berni követ (2014), melyben egyebek mellett Kulka Jánossal szerepelt együtt a filmvásznon, illetve a Simon mágus (1999), melyet Enyedi Ildikó rendezett Andorai Péterrel a főszerepben.

Horváth Sándor 1957-ben feleségül vette Szekeres Ilonát, akivel 2 gyermekük született: Ilona (1962) és Máté (1972). A színészt 2012. december 17-én érte a halál.