Petőfi Sándor Kiskőrösön született 1823. január elsején. Édesapja Petrovics István mészárosmester, édesanyja Hrúz Mária volt. 1824-ben a család Kiskunfélegyházára költözött, s Petőfi ott tanult meg magyarul. Összesen 9 iskolában járt, családja viszonylag jómódúnak számított. 1835-tól három éven keresztül Aszódra járt iskolába, s egyike volt a legjobb tanulóknak. Az év végi iskolai záróünnepségen ő mondta a búcsúbeszédet is - ez első ránk maradt... TöbbPetőfi Sándor Kiskőrösön született 1823. január elsején. Édesapja Petrovics István mészárosmester, édesanyja Hrúz Mária volt. 1824-ben a család Kiskunfélegyházára költözött, s Petőfi ott tanult meg magyarul. Összesen 9 iskolában járt, családja viszonylag jómódúnak számított. 1835-tól három éven keresztül Aszódra járt iskolába, s egyike volt a legjobb tanulóknak. Az év végi iskolai záróünnepségen ő mondta a búcsúbeszédet is - ez első ránk maradt költeménye.
1838-ban beiratkozott a selmeci liceumba, majd családja elszegényedett. Félbehagyva tanulmányait Sopronba költözött, s beállt önkéntes katonának a császári hadseregbe. Nem volt kifejezetten jó katona, ezért elbocsátották.
1841-ben megismerkedett Jókai Mórral, majd 1842-ben az Atheneaumban megjelent első verse A borozó. Két évvel később már Budapesten élt, s naponta megfordult a Pilvaxban. Felkereste Vörösmarty Mihályt, s az ő segítségével jelentette meg a Nemzeti Kör több versét is. 1844-ben jelent meg A helység kalapácsa című eposza.
Két évvel ezt követően ismerte meg későbbi feleségét, Szendrey Júliát, s egy év múlva össze is házasodtak. 1848. dec. 15-én született meg fia, Zoltán. Hazafias indíttatásból beállt Bem tábornok csapatába, s valószínűleg a segesvári csatában életét vesztette. Bem kifejezetten kedvelte Petőfit, segédtisztjévé, majd személyes tolmácsává tette meg.
Petőfi Sándor feltehetőleg 1849. júl. 31-én hunyt el Segesvárnál.
(hszpp)