Nagyon gáz. Jó lenne esetleg eldönteni, hogy kiknek készítik a mesét... Úgy tudtam, ezeket gyerekeknek készítik, persze olyan pluszokkal, hogy az idősebb vagy felnőtt kísérőnek/nézőnek is élvezhető legyen. De hogy egy gyereknek ezt adni be normálisnak, hogy azonos neműhöz vonzódni az hú de oké, ez totál gáz. Az én lányom nem hétéves, csak a fele, de imádja a mesét, és aki ilyen kicsi, de nem látta (nem kell normalizálni azt sem, hogy ennyi idősen ilyen (és ilyen hosszú) mesét nézzen a gyerek), az is lépten-nyomon Jégvarázsos cuccot kér, kap... Szóval, ha ez a hír igaz lesz, akkor 1. nem nézzük meg a 2. részt. Épp elég, hogy a felnőttek torkán mindent megpróbálnak lenyomni, a gyerek normális értékrendjén nem kéne változtatni. (Elfogadóvá szeretném nevelni a lányom, de nem akarom, hogy ilyesmit normálisnak higgyen, vagy követendőként fogjon fel.) 2. Le kell állni minden Jégvarázsos cuccal :(, mert onnantól kezdve mindenki az 1-2. rész után együttesen fogja megítélni a motívumot is... Egy gyereknél pedig (most lányos témánál maradva) nagyon sokat jelent az is, hogy neki menő dolgai vannak-e (pl. Minnie egér, hercegnők, egyszarvú...), vagy elmegy egynek dolgai (pl. szívecskés-virágoslepkés-rózsaszín), vagy abszolút nem menő... U.i.: Még egyszer: nem ugyanazt jelenti "elfogadni" vagy példaértékűvé tenni valamit. El kell fogadni, hogy nem vagyunk egyformák, de ne állítsuk be normálisnak, ami nem az, ne csináljunk belőle etalont! "Adj barátnőt Elsának!" – akik ezt vallják, tuti, nem gyerekek, és nem kisgyerekes anyukák. Nagyon remélem, hogy sokaknál kiveri még a biztosítékot ez a téma, és remélem, észhez térnek az alkotók. Ha világsikert akarnak, nem csak 1 vagy 1-2 országra szólót, talán akkor ne is gondolkozzanak ezen a témán. Nagy indulatok kavarognak bennem most, úgyhogy csak remélem, hogy mindenki számára érthetően fogalmaztam. :)