Ismét egy magyar film, ami felkeltette a kíváncsiságomat. Az előzetes és a szinopszis alapján kialakult elvárásokkal ültem le megtekinteni. A színészek egy része számomra ismeretlen volt, így esetükben még az esetleges előítéletek sem befolyásoltak.
A két főszereplővel alapvetően nincs gond. Béres Márta meggyőzött a habókos életmódguru írónő megformálásával. Persze a maga részéről csak annyit tett a karakterbe, hogy éppen ne érződjön sablonosnak, de ne is látsszon túl mély figurának. Fekete Ernő megkeseredett, vergődő, meg nem értett művész és kiégett reklámszakértő karaktere is a helyén volt. A mellékszereplők közül Dér Zsolt irritáló asszisztensével is többé-kevésbé elégedett voltam. Hegedűs D. Géza jelenete megmutatta, hogy akár jó filmeket is lehetne itthon csinálni jó színészekkel. Szőke Abigél egy jelenség, akire oda kell figyelni. Még ha csak egy aprócska jelenetbe ugrott is be, így is emlékezetes maradt. Thuróczy Szabolcs jelenlétét nem igazán láttam indokoltnak. Valószínűleg ő maga sem, mert amit itt művelt, az a profi színjátszástól kicsit távolinak tűnt. Trokán Nóra a megelevenedett plakátlány. Sajnos az alakítása ennyiben ki is merült. Hais Dorottya bizonytalan játéka csalódást okozott. Egyes jelenetekben tökéletes átéléssel hozta a hétköznapi tinilányt, máskor pedig zavaróan túljátszotta a szerepét. A többi színész csupán beugrott egy-két mondatra, és mentek tovább, vélhetően akadt fontosabb dolguk is.
A történet nem lett túlbonyolítva, ami nem feltétlenül rossz. A klisék megfelelő arányú használatával sem lett volna gond, ha természetesen adták volna magukat a kellő helyen és időben, nem pedig az ötlettelenséget próbálták volna velük leplezni. És főleg nem a "jó lesz az ide" hozzáállással dobálták volna be őket. A pasi megcsalja a nőjét annak legjobb barátnőjével - ordítani tudtam volna a fájdalomtól.
A sztori szerint egy magát szépírónak tekintő, kiégett reklámszakember képtelen szembenézni a sikertelenséggel. Lenézi és megveti a sikeres, de számára irodalmi értéket nem képviselő életmód-tanácsadót, aki abból csinált írói karriert, hogy az önbizalomhiányos olvasóinak simogatja a lelkét a könyveivel. A két külön világban élő irodalmár rövidesen talál egy közös ellenséget a szakértő kritikus személyében, aki tényleg konyít a magas színvonalú irodalomhoz. A szembenézés és önvizsgálat helyett - kiadva minden frusztrációjukat - kicsinyes bosszút állnak a szerencsétlen öregen.
Miután pedig elkezdenek közeledni egymáshoz, kiderül, hogy a kapcsolatnak marketingértéke van, amit egy sikertelen író nem hagyhat figyelmen kívül.
A történet érdekesen közelíti meg napjaink önáltató konyhafilozófusainak szellemi ámokfutását és annak következményeit. Tényleg olyan világban élünk, ahol már irodalmi berkekben is felváltotta a szakmai alázatot a kivagyiság? Ahol képességeink határának belátása és elfogadása helyett a magunk tökéletességét hangoztatjuk? Ahol a kölcsönösség és partnerség helyett direkt jövedelemszerzésre használjuk egymást? Ahol egy kamaszlány "lebalfaszozhatja" az apját?
A film végén vártam volna egy nagy tanulságot. Váratlan fordulatot. A karakterek fejlődési ívének lezárását. Bármit, ami miatt azt mondhatnám, hogy érdemes volt végignézni ezt a történetet, mert több lettem tőle. De nem kaptam semmit. A film egyszerűen véget ért a játékidő leteltével. És pontosan úgy ért véget, ahogy elkezdődött. Némi remény felcsillant ugyan, amikor az író-reklámszakember átadta a laptopját asszisztensének, jelezve, hogy kilép. Ez a kilépő viszont nem volt sem erőteljes, sem meggyőző. A befejezésben egy mérgező kapcsolat születésének lehettem tanúja.
71 Így vagy tökéletes (2020)
Az írók mind elviselhetetlenek lennének? Ezt azért túlzás lenne állítani, mindenesetre András (Fekete Ernő) nem tartozik a kivételek közé. A férfi kreatív igazgatóként... több»
Szereplők: Fekete Ernő, Trokán Nóra, Hais Dorottya, Lengyel Tamás, Hegedűs D. Géza
