Ebben a filmben nemcsak az a jó, hogy nem azokkal az agyonsztárolt színészarcokkal jeleníti meg az akciót, akiket már ezerszer láttunk hálivúdból. Sokkal jobb film, mint a hálivúdi társai, mert már-már a dráma irányába hajlik. Ez a téma, amit felvet (gyerekdrogfutárkodás, szervkereskedés) egy jó alapanyag. Nagy kár, hogy ezt a témát azzal az erkölcsi mellényúlással próbálja a film eladni, hogy a főhős egy fél városnyi embert kiírt, hogy elérje a célját. Jó, persze, értem én, hogy ezek rosszfiúk, de azért ne már...! :) Azért egy olyan karakter, aki olyan lelki nyugalommal aprítja az embereket, mint én a reggelimhez a vöröshagymát, az elvárná, hogy ezt ne csak azzal a klisével magyarázza ki a film, hogy a főhős katona volt. Viszont a legérdekesebb dolog a főhős apai jellegű érzelmi reakciója a kislány felé, ami olyan tekintetben valóban megható, hogy a főhős valahol a meg nem született gyerekét látja ebben a kislányban. A bosszúállása is lényegében a saját családja legyilkolása után maradt indulatból fakad.
Ebben a filmben nemcsak az a jó, hogy nem azokkal az agyonsztárolt színészarcokkal jeleníti meg az akciót, akiket már ezerszer láttunk hálivúdból. Sokkal jobb film, mint a hálivúdi társai, mert már-már a dráma irányába hajlik. Ez a téma, amit felvet (gyerekdrogfutárkodás, szervkereskedés) egy jó alapanyag. Nagy kár, hogy ezt a témát azzal az erkölcsi mellényúlással próbálja a film eladni, hogy a főhős egy fél városnyi embert kiírt, hogy elérje a célját. Jó, persze, értem én, hogy ezek rosszfiúk, de azért ne már...! :) Azért egy olyan karakter, aki olyan lelki nyugalommal aprítja az embereket, mint én a reggelimhez a vöröshagymát, az elvárná, hogy ezt ne csak azzal a klisével magyarázza ki a film, hogy a főhős katona volt. Viszont a legérdekesebb dolog a főhős apai jellegű érzelmi reakciója a kislány felé, ami olyan tekintetben valóban megható, hogy a főhős valahol a meg nem született gyerekét látja ebben a kislányban. A bosszúállása is lényegében a saját családja legyilkolása után maradt indulatból fakad.