Felkoppintva

Végül is, egy semmitmondó filmet láthattam. Vannak történések. Hétköznapi események. A filmnek azt a címet is adhatták volna, mibe születik a kisbaba. Furcsa, hogy egy babát váró nő miért áll össze a film végére egy olyan pasival, akit soha nem is sz... Többeretett, már az első éjszaka után is csalódás volt a számára, majd utána két hónapig felé sem nézett.

Na ez a film már végre olyan ízléseket ütött meg ami számomra is emészthető volt. Viszont még így sem érte el a jó kategóriát inkább egy közepes átlagos szintet hoz de azt kellemesen.

Meg akartam erősíteni mérhetetlen ellenszenvemet Seth Rogen iránt, ugyanakkor az is cél volt, hogy ne akarjam megnézni a „Csekély esély” című filmet, bár Charlize Theron szereplése miatt gondoltam rá. A célok szempontjából remek filmet választottam, mert mindkettő teljesült! Seth Rogen megszerezte a stabil első helyet azoknak a személyeknek (direkt nem színészt írok, mert nem tartom annak, mivel totálisan tehetségtelen, ráadásul tenyérbemászó képe van) listáján, akiknek a filmjeit messze el kell kerülnöm. A személyéhez társítottam Judd Apatow minden elkövetett és a jövőben elkészítendő munkáját is, mert aki ilyen minek is nevezzem műveket hoz létre, az nem érdemli meg a rendezői címet. Az eddigiekből nyilván kiderül, hogy nem én vagyok a célközönsége ennek a taplóhumorú filmnek. Minden második mondat trágárság, vagy altesti poén. Katherine Heigl a női főszereplő, róla elég annyit megjegyezni, hogy nem több és nem kevesebb mint egy beszélő hajasbaba. Annyit azért illene tudni az átlag filmesnek is, hogy nem minden a szépség, nem hátrány, ha a kiválasztott szereplő játszani is tud. Heigl esetében azonban ez szóba se jöhet. Gyakran lehet olvasni a véleményekben, hogy kárbaveszett a film megnézésére fordított idő. Erre a megállapításra ez a legmegfelelőbb példa.

Egy rossz vígjátékra vártam mikor belefogtam, de meglepően jót szórakoztam. A sztereotípiák kavalkádja csapott arcon. Látszott a filmen hogy nem gondolták túl az egyszerűségre törekedtek és ez tök jól áll neki. A szituáció kicsit hétköznapi és nem i... Többs emiatt elég érdekes hogyan birkóznak meg a szereplők az adott helyzettel. Az egész egy kapcsolati dinamikai paródia. Kiparodizálja mind a nők kapcsolati hülyeségeit, mind a férfiakét. Én megláttam benne magamat egy kicsit és ezért nagyon is tetszett, viszont nem annyira jó hogy többször is meg lehessen nézni.

Hát...ez a film eléggé gagyi lett. Az egész egy hatalmas káosz. És a színésznő alakítása is volt már jobb. A párbeszédek unalmasak, és trágárok. Ha a kettő óra helyett másfél óra lett volna, talán élvezhetőbbé válna, de így szörnyen gyenge lett.