85% 157 szavazat
Könyörtelenek

Könyörtelenek

Ondskan
Filmadatlap
7
Vélemények (7)
28
Szereplők (28)
22
Képek (22)
1
Videók (1)
5
Érdekességek (5)
1
Díjak (1)
Filmkritika
1
Cikkek (1)
Fórum

FILMINFÓ

A Könyörtelenek című dráma főhőse a 16 éves Erik, aki előszeretettel erőszakoskodik az iskolában. Az otthonról hozott brutalitás következményeképpen a vezetőség eltanácsolja az intézményből. A fiú egy híres magániskolába kerül, ahol eddigi élete teljesen felborul. Az elit iskola falai között… Több


Ország: Svédország, Dánia
Premier (HU): 2004.11.11.
 
2022.03.27 Ildikó Bacskai

legújabb vélemény

Könyörtelenek (2003)

A filmet akkor néztem meg, amikor kimondottan az iskolai zaklatás témaköre érdekelt, ez a film éppen a témába vágott, és rendkívül pontosan eltalálta azt a szintet, ami hitelesen mutatja be a kegyetlenséget és az iskolai túlkapásokat, túlzások nélkül. A rideg hangulat mellett végtelenül szomorú, amit látunk. Ha nekem kellett volna címet adni a filmnek, én az "Erőszak erőszakot szül" címet adtam volna. Visszataszító karakterek, szemellenzős iskolavezetés, fojtogató igazságtalanságok, borzalmas otthoni környezet, amelynek a biztonságot kellene nyújtania, talán ezek a jellemzők adják meg a film mélységeit, amelyet a színészi játék precízen jelenít meg. Jó választás, de nem egy könnyű film.

1
2
 

Egy újabb életszagú svéd thriller-dráma, ami szerintem kiemelkedő alkotás a saját műfajában. Az elejétől a végéig leköti a nézőt, és mélyen érinti a téma, ami nem egy habkönnyű felüdülés. Sokáig a hatása alatt voltam.

0
 
2019.02.28 dailyfilmsan

Könyörtelenek

Újabb svéd gyöngyszem. Egyre inkább húzok a skandináv országok filmjei felé mivel ez is annyira életszagú volt hogy irigykedve állhatna sorba tanácsokért Hollywood. A diákévek nehézsége az, hogy a gyerek a legkegyetlenebb megnyilvánulása az embernek. Persze csak a saját közegében szedi az áldozatait leginkább súlycsoportja alattiakat. Nincs olyan iskola ahol ne lenne ebből probléma még ma is történnek ilyenek ,de ma más inkább az internetes Cyberbulling a menő és nem az olyan "csínyek" amiket a film mutat be. Megdöbbentő és elgondolkodtató az amit látunk a filmkockákon. Nekem nagyon tetszett a film lehet mert fél életem kollégiumban töltöttem és tudtam párhuzamot vonni a film és a valóság között. Mégis ajánlom mindenkinek mert ezzel a filmmel felszínre kerülnek olyan érzelmek amik elgondolkodtatnak bennünket arról, hogy mi is megkeseríthettük valakinek az életét egy amúgy is sebezhető tinédzser állapotban, mégha az akkor nem is tűnt bántónak és itt csak szavakról van szó. A film viszont tettekben közli inkább felénk mondanivalóját nyomatékosítva arról hogy sehogy sem lehet jó az ha valaki igazságtalanul és meggondolatlanul cselekszik/mond valamit.

0
 
2019.09.26 ZeroHero

Egy újabb skandináv film érdekes és nehéz témáról. Amikor nekikezdtem, azt hittem, hogy a szokásos lenyűgöző thriller lesz némi skandináv humorral. Ehelyett egy kilengés nélküli, számomra végig csak a biztonságos középúton lavírozó unalomtenger lett.... Több

0
 
2019.02.12 Kyuuseishu

Egyedi hangulatú film, amelyet gyakran nem könnyű nézni a jól ábrázolt és kellő mértékben adagolt igazságtalanságok miatt. Egyszer mindenképpen érdemes megnézni, remek alkotás az erkölcsökről és az önmegtartóztatásról, amely egy pillanatig sem unalmas.

0

A film összbevétele 528 245 dollár volt (imdb.com).

#1
 

A végső harcos jelenet forgatása után, amikor a szereplők fejéből patakokban folyt a vér, Fredrik af Trampe (von Schenken) megkérte a sminkeseket, hogy csináljanak róla egy fotót, amit odaadott az édesanyjának, aki bekereteztette, és azóta is a szobájában lóg.Szerző: ArpiHajdu és Réci

#2
 

A film Jan Guillou regényén alapul, aki maga is megjárta a magániskolákat. A történet részben az ottani "élményeiből" ered.Szerző: ArpiHajdu és Réci

#3
 

Abban a jelenetben, amikor Erik a vonatban ül, meglát egy kislányt, aki egy babával játszik. A kislányt a rendező, Mikael Hafström kislánya, Emma Hafström alakította.Szerző: ArpiHajdu és Réci

#4
 

Erik szerepére több mint 120 embert meghallgattak.Szerző: ArpiHajdu és Réci

#5