Papírvárosok

Rettentő lassú folyású, vontatott szenvedés. Ha volt valami más mondanivalója a kamaszkori szerelem és annak mozgatóerején kívül, akkor nem jött át. Ha csak ennyi volt... hát akkor roppant gyengécske lett. Szerintem ez a film időpocsékolás.

Hihetetlen, hogy Cara Delevingne a modell karrierrje mellett egyre több neves filmben is szerepet kap. Nagyon helyes ez a film, kicsit olyan retro szaga van, de jó értelemben.

Már több John Green regényt elolvastam és kijelenthető, hogy történetei abszolút filmvászonra kívánkoznak. Így van ez a Papírvárosokkal is, ami nekem filmben talán még picit jobban is tetszett, mint könyvben (persze tudom, nem létezne a film, ha nem ... Többvolna a könyv), de a szereplők valahogy szimpatikusabbá váltak a moziban. Nat Wolff saját korosztályának egyik tehetséges fiatal színésze és ebben a történetben a maga esetlenségével az egyik legkedvesebb figurája a filmnek. A főszereplő srác legjobb cimborái pedig méltán egészítik ki és teszik viccessé ezt a különleges sztorit. Talán egyedül Cara Delevingne nem jött be Margo szerepében, nekem kicsit túl sok volt a csaj, s míg Margo a regényben igazi egzotikum, addig Delevingne inkább idegesítő volt. A Csillagainkban a hiba után ez egy újabb történet, amely nem mindennapi fiatalokról szól, csupán a témája nem annyira szomorú és könnyezős. Ajánlom megnézésre mindazoknak, akik szeretik azokat a tini filmeket, amik azért egy kicsivel komolyabban veszik magukat, mint mondjuk az Amerikai pite filmek. Könnyen megjósolható a jövő, John Green történeteivel nem utoljára találkozunk a mozikban.

Ritka módon elszúrt film lett, egyedül Cara miatt volt érdekes a film de a történet maga semmitmondó volt számomra. Nagyon vontatott és semmilyen az egész.

Egy egyszerű tini vígjáték, amit már vagy ezerszer láttunk és itt nem mutat semmi újat vagy érdekeset vagy relevánsat, csak újra végigpörgeti az Amerikai Pite pontjait, csak az egészet sokkal lazábban és visszafogodtabban prezentálja. A történet fősz... Többállja pedig nagyon sokáig tartott valamerre, de a vége, a finálé érdektelene és unalmas lett, tömve közhelyekkel és klisékkel. Bár kerül bele pár egész humoros jelenet, a sztori sosem lépi át a tipikus klisé tengert és nem is akar egy a főhősnél vagy százszor érdekesebb karaktert bemutatni, pedig arra kellett volna koncentrálnia.