Nem lehet mindenért a rendszert felelősségre vonni

Egészen jó rendszerkritikát fogalmaz meg ez a film. Sean Penn kiválóan formálja meg benne a szerencsétlen, félresiklott sorsú embert. Egy darabig együtt is tudtam vele érezni, de idővel egyre jobban kezdtem azt érezni, hogy ennek az embernek tényleg komoly problémája van.
 

Állítása szerint a rendszerrel gondok vannak, és ezzel az állítással nem is lehet vitatkozni. Ez valóban így is van. Na de az, hogy a volt feleségével szétmegy a kapcsolatuk, ezért is a rendszer lenne a felelős? Mert, ha a volt felesége szemszögéből tekintünk rá, illetve a kapcsolatukra, akkor nem meglepő, hogy miért viszonyul hozzá jéghideg elutasítással és távolságtartással. Történt közöttük valami, amit mi nem látunk. De az egyszer biztos, hogy itt nem arról van szó, hogy valamiféle piszlicsálé ok miatt nem működik a kapcsolatuk, és ez nagyon is lényeges szempont a vele való azonosulás szempontjából. Mert a film nagy hányada vezet vissza a főhős elromlott családi helyzetére. Én egyébként sokkal inkább a volt feleségével tudtam együtt érezni.

Nem lehet mindenért a rendszert felelősségre vonni

Rettentően kínos és kellemetlen érzés azt látni, ha egy olyan ember koslat utána levakarhatatlanul, aki nem jut el arra a felismerésre, hogy terhes a társasága, és talán nem kéne belemenni olyan helyzetekbe, amiből nem fog jól kijönni. Ugyanakkor viszont nem lehet nem arra gondolni, hogy a volt felesége az emberségnek semmi jelét nem mutatja felé. És ez igen is nagyon súlyos és lehangoló képet fest a társadalomról. Itt van egy ember, akinek darabokra esik szét az élete, és senki nem fordul hozzá emberséggel. Ez az ő valódi tragédiája, nem pedig az az amerikai álom, amit képtelen volt elérni!

dráma | életrajzi | krimi | thriller | történelmi

Samuel Bicke (Sean Penn) igazi amerikai hazafi. Hisz az Amerikai Álomban és minden erejével próbálja megvalósítani. De bárhogy igyekszik, csak egyre mélyebbre süllyed, és lassan... több»