A film igen erősen hajaz a Rendőrakadémiára, mivel itt is egy akadémia szerepel, csupán annyi a különbség, hogy ebben nindzsákat nevelnek ki. Chiba mester (Gerald Okamura) a legkevésbé rátermett embereket gyűjti maga köré, akikről soha nem hinnénk el, hogy alkalmasak elsajátítani a harcművészet legminimálisabb alapjait is. Ám ahogy összekovácsolódik a csapat, úgy válnak egyre ügyesebb és erősebb harcosokká. Chiba régi tanítványa azonban saját iskolát alapított, és feltett szándéka, hogy megszerezze a hőn áhított relikviát a régi mesterétől. A két iskola összecsapása elkerülhetetlennek tűnik.

Szóval ez egy vígjáték lenne, ami szeretne a Rendőrakadémia farvizén evezgetni, vagy a leeső morzsájából falatozni egy kicsit, ámde kevés sikerrel, azt bizton állíthatom. Igazából az a probléma vele, hogy a poénok nagyon gyengére sikerültek, a szereplők is olyan semmilyenek, nincs kiemelkedő karakter, mint Mahoney, vagy a hangutánzó Larvell Jones volt a rendőrös változatban. Van itt gazdag szépfiú, ügyetlen flótás, tipikus fegyver őrült (Tackleberry rémlik?), hangutánzó helyett most pantomimes, de persze csinos lánykák is akadnak, hogy meglegyen az egyensúly. Szóval itt a gagyi-faktor, ami dominál, a harcok elég ócskán vannak megkoreografálva, és mint írtam, a humor, ami hiányzik, mert, ami olyan természetesen volt beleépítve a Rendőrakadémiába, itt helyenként nagyon erőltetett, igazán nem is mosolyodtam el egyetlen jelenetnél sem, ami egy vígjátéknál elég nagy probléma szerintem.

A sztori gyenge és semmi meglepetést nem tartogat, jó, persze tudom, ezeknek a filmeknek nem az a lényegük, de azért, ha egy kicsit megerőltették volna magukat a forgatókönyvírók, lehetett volna ez pár fokkal jobb is. Egy délután alatt összedobok én is egy ilyen sztorit, de akkor már kompenzálhatták volna a humorral a történet hiányát, de az sem sikerült sajnos. Egy szombat délutáni megnézésre javallott a film, de ne várjunk tőle túl sokat, hamar el fogjuk feledni.