NGN   2020.05.18 23:05

Terry Gilliam tébolydája

A film igencsak hányatott sorsú, hiszen közel 30 évig készült úgymond, és rengetegszer akadt el útközben a projekt. Terry Gilliam ezt tervezte az egyik legnagyobb szabású alkotásának, a végsőkig kitartott mellette, és nagy nehezen csak sikerült belőle kihozni valamit.

Sok-sok sztár neve volt terítéken az évek alatt, többek között Johhny Depp és John Hurt is a direktor látómezejében várakozott. De lássuk, hogy megérte-e tűzön- vízen átverekednie magát, hogy a nagyérdemű publikum is elmerülhessen a víziójában!

Terry Gilliam tébolydája

A főszerepben megkaptuk végül Adam Drivert, aki egy filmrendezőt alakít, Tobyt, és a diákéveiben megrendezett egy rövidfilmet, amiben egy teljesen átlagos idős cipészben látta meg a hős spanyol lovagot, Don Quijote de la Manchát, így fel is kérte őt a szerepre. Jonathan Pryce remek választás volt, ezt nem is lehet elvitatni Gilliamtól.

Szóval pár évvel később Toby visszatér a falucskába, hogy utánajárjon, mi történt a régi filmjének szereplőivel, de megdöbbenve tapasztalja, hogy az öreg cipészt teljesen a hatalmába kerítette Don Quijote szerepe, és már nem tudja megkülönböztetni a valóságot a képzelettől. Innentől mintha egy road movie-t látnánk, Toby akaratlanul is a Donnak lesz a bizonyos Sancho Panzája, hű társa és fegyverhordozója.

Szürreális események veszik kezdetüket, ahol sokszor elmosódik a valóság és a képzelet közötti határ. És talán ez a legnagyobb hibája a filmnek, ami akár az előnye is lehetett volna, ha sikerül végig fenntartani ezt a road movie vonalat. Egy idő után már összekuszálódnak az események, és már mi sem nagyon értjük, hogy mi és miért történik. Az tény, hogy néha érződik Gilliam zsenialitása, de ez most kevés, és azon gondolkodtam, vajon a rendező úr tudta-e egyáltalán, hogy mit akar kihozni ebből az egészből.

Úgy érzem, a mondanivaló valahol elveszett a sok-sok év alatt, míg a filmet akarta tető alá hozni. Érezni azért sok helyen azt a hangulatot, amivel a regény is szolgált, de amint kicsit elkezdene feléledni a történet, sajnos rögtön vissza is csücsül, és valódi izgalmak nélkül hagy minket. A színészek jól teljesítenek, mondjuk úgy, hozzák a kötelezőt, de tényleg Pryce az, aki kiválóan élte bele magát a szenilis öreg álmodozó szerepébe.

Amit még nagyon hiányoltam, az a humor, holott ez egy humorosnak szánt film lenne, de valahogy nem igazán sikerült elkapni a dialógusokkal azt a fonalat, amit Gilliam szeretett volna. Éreztem néhány jelenetnél, hogy humorforrásnál vagyunk, de ezeknél is inkább besült a dolog. Olyan erőltetett szagú volt, és ezt nem nézem el egy olyan rendezőnek, aki olyan klasszikusokat tett le az asztalra, mint például a Gyalog galopp című humorbomba volt anno.

Szóval nagy káosz van ebben a filmben, és az események ide-oda csapongása, céltalan egymásra pakolása sokat ront az összképen. Don Quijote legendája fennmarad, de nem ennek a műnek köszönhetően. Inkább olvassuk el Cervantes regényét újra, sokkal többet érünk vele!

dráma | fantasy | kaland | vígjáték

Egy reklámszakember időről időre a 21. századi Londonból a 17. századi La Manchában találja magát, ahol Don Quixote összekeveri őt Sancho Panzával.