GabrielSloane   2021.09.19 11:09   olvasottság: 143x
3

A játék a világűrben is megy tovább

Még mielőtt a világra szabadította volna a Vasembert, Jon Favreau megrendezte a Jumanji „kistestvérét”, és ebben nincs semmi túlzás, hiszen ha nem is annyira jelentős, mint Joe Johnston mozija, azért a sztori és a látvány miatt bátran odahelyezhető mellé. A történetben ismét egy társasjáték a főszereplő, de most dzsungel helyett a világűr és a sci-fi veszi át a szerepet.

Danny (Jonah Bobo) talál egy régi társasjátékot a pincében, és mivel testvére, Walter (Josh Hutcherson) sohasem akar játszani vele, egyedül fog bele a Zathurába, ám innentől már össze kell fogniuk, ha túl akarják élni a világűr veszedelmeit. A későbbiekben a nővérük, Lisa (Kristen Stewart) és egy asztronauta lesz a segítségükre, egy aprócska csavarral megfűszerezve.

A játék a világűrben is megy tovább

A látványra nem lehet panasz, megtalálható itt majdnem minden; meteorzápor, bekattant robot, gyilkos űrlények, és mindennek a színhelyéül az apjuk háza szolgál, ami szép lassan totálisan megsemmisül, köszönhetően a játék ötletes kártyáinak. Itt is minden lépés egy újabb borzalom – akárcsak a Jumanjiban –, ezért sem tagadhatná le az eredeti ötlet forrását. Chris Van Allsburg az összekötő kapocs, aki már a 95-ös Jumanjinál is íróként tevékenykedett, és David Koepp segítségével hozták össze itt a Zathuránál a forgatókönyvet.

Favreau ízig-vérig családi mozit akart összehozni a nagy elődök nyomdokain, és ez nagyjából sikerült is neki, bár az, hogy ebből a filmből nem lett klasszikus, talán nem is az ő hibája, amit kellett, azt ő beletette, egyszerűen csak az utánérzés, hogy ezt már láttuk más szereplőkkel, más környezetben, talán ez az, ami kissé visszább vetette a lelkesedést a mozinézőknél, és lássuk be, hogy nem is sikerült kasszát robbantania a pénztáraknál.

Pedig a testvérpár drámája, ahogyan nem találják a közös hangot, majd végül egymásra találnak, ez volt az igazi kiindulópont, és szerintem ettől lett igazán élettel teli a film, hiszen enélkül még sokkal kevesebb is lett volna. A CGI effektek még mai szemmel is kiválóak, alig fogott rajtuk az idő vasfoga, a hüllőszerű idegenek is rémesen néznek ki, persze a jó értelemben véve.

Az az aprócska dolog még érdekelt volna, hogy vajon hogyan került a játék a pincébe, hogy ki hagyta ott, és mi lehet a története, hiszen ezek mind nyitott kérdések maradtak, na de a másfél óra játékidőbe nem férhet bele minden, ezt aláírom, csupán izgalmas lett volna egy kicsit jobban a dolgok mögé nézni. Mellékszerepben még feltűnik Tim Robbins is mint a gyerekek apja, bár igazából nem sokat tesz hozzá a jelenléte, főképp, mert a film elején és végén láthatjuk őt csupán.

Családi szórakozásnak kiváló, nem korszakalkotó, nem kiemelkedő, de egy esetleges Jumanji maraton után remek levezetésként szolgálhat a mozi.

akció | családi | fantasy | kaland | sci-fi | vígjáték

Walter és Danny átlagos fivérek, akik folyamatosan húzzák egymást, és jódolgukban már nem tudják, mit csináljanak békés kis otthonukban. A két gyerkőc egy napon egy... több»

3