Batman a képregényvilág egyik legikonikusabb hőse, akit az elmúlt évtizedekben számtalan formában és műfajban láthattunk már a vásznon. Olyan színészek bújhattak eddig a bőrébe, mint Michael Keaton, Val Kilmer, George Clooney, Christian Bale vagy épp Ben Affleck. Mindegy változat más-más oldaláról igyekezett megvilágítani a Bőregér történetét. Ezen próbálkozás pedig csúfos bukásokat és zseniális kultfilmeket egyaránt eredményezett. A legjobb és legrosszabb Batman-filmekként általában Christopher Nolan A sötét lovagját és Joel Schumacher Batman és Robinját szoktuk emlegetni. Schumacher filmjével mélypontra jutott a karakter, míg Nolan nagyívű trilógiáját a Denevérember abszolút mennybemeneteleként tartjuk számon. Ezután jött Zack Snyder, aki új irányt próbált szabni a hősnek, és a DC univerzumépítő törekvésein belül képzelte el. A Batman Superman ellen, illetve Az igazság ligája kritikai bukása után és a független Joker sikerén felbuzdulva Ben Affleck Batmanjének szóló filmje helyett Matt Reeves új alapokra helyezte a karaktert, és egy sosem látott Batmant teremtett meg.
Egy hátborzongatóan sötét, depresszív hangvételű művel van dolgunk, mely egy minden eddiginél fojtogatóbb és mocskosabb Gothambe nyújt bepillantást. Gotham városa mindig is a bűn és az erőszak melegágya volt, de ez Gotham maga a pokol, olyannyira romlott és bűnös. Messze túlszárnyalja Todd Phillips pesszimista város- és társadalomkritikáját, mely a megtört Arthur Fleckből a bűn bohóchercegét csinálta.
Az éjsötét hangulat és képi világ egy hasonlóan különleges és sötét lelkű Batmant rejt. Az eddigi kiforrott Batmanekkel szemben Robert Pattinson visszatér a karakter alapjaihoz, és egy fiatal, dühhel és bosszúvággyal teli Bruce Wayne-t láthatunk, aki mindössze két éve tevékenykedik köpenyes igazságosztóként Gotham utcáin. Pattinson Bruce Wayne-je szöges ellentéte a Ben Affleck által megformált milliárdos playboynak, aki látszólag inkább a társasági életbe vagy épp a Henry Cavill-féle Acélember vegzálásába keseredett bele, mint a saját múltjával és démonaival való küzdelembe. Ez a Bruce Wayne ellenben olyannyira traumatizált, rezignált, hogy észre sem veszi, ahogy a pokol felé tart: elszigetelten, árnyak között él, a megszállottság jeleit mutatva kutat szülei gyilkosai után, és önmagára csak „Bosszú”-ként hivatkozik. A milliárdosok életét teljes mértékben elhanyagolja, a 175 perces játékidőnek mindössze töredékében láthatjuk Bruce Wayne-ként, mert Batmanként van igazán elemében.
Klasszikus szuperhősfilmre ugyanakkor ne számítsunk: egy rendkívül földhözragadt, néhol horrorisztikus elemekkel és neo-noir beütéssel is kacérkodó krimiszál szolgáltatja ugyanis a történet gerincét. Batman a képregények lapjain is remek nyomozó, most pedig egy, a Zodiákus által inspirált sorozatgyilkos ügyét kell felgöngyölítenie, aki a gothami elit illusztris személyei közül szedi áldozatait. A nyomok pedig egy óriási összeesküvéshez vezetnek, ami végül egy mindent megváltoztató felismeréshez vezeti Batmant. A cselekmény lassan halad, pörgős akciójelenetekre se számítsunk, viszont a kevés akció művészi kidolgozású, különösen a letisztultan újragondolt Batmobilos autósüldözés. A képi világ, az éjszakai városképek, a fény-árnyék hatások, a vágások elképesztően profik, egyszerűen gyönyörű külleme van a filmnek, amit a Dűne vizualitásáért is felelős Greig Fraser operatőri munkájának köszönhetünk.
A zenei aláfestés és hanghatások szintén flottul működnek, ahol kell, feszültséget keltenek, ahol kell, hidegrázósak, ahol kell, búskomorak vagy épp vagányok. Michael Giacchino Oscar-gyanús munkát végzett.
Karakterábrázolás és casting terén remekel, mintha csak a színészekre öntötték volna a karaktereiket. Robert Pattinson a legjobb választás volt Batman szerepére. Elképesztően tekintélyt parancsoló, szuggesztív figurát kelt életre, minden jelenetében dominál a vásznon. Rideg, céltudatos, félelmetes, minden eddiginél erősebb a badass-hatása. Bruce Wayne-ként nem kevésbé meggyőző, már a tekintetével, mimikájával és testtartásával is hatást tud kelteni. A sötét lovag esetében sokszor elhangzott, hogy Christian Bale inkább Bruce Wayne-t alakít, mint Batmant, Robert Pattinson ellenben Batman a javából. Sőt, talán nem túlzás azt mondani, hogy Christian Bale az eddigi legjobb Bruce Wayne, Robert Pattinson pedig az eddigi legjobb Batman. A főgonoszt Batman egyik legnagyobb képregényes ellenlábasa, Rébusz testesíti meg, aki zseniálisan megírt karakter: felkavaró és félelmetes a hidegvérű sorozatgyilkos szerepében, amit Paul Dano mesteri alakítása koronáz meg. Feltűnik Batman kevésbé ismert ellenfele, Oswald Cobblepot alias Pingvin, mint alvilági gengszter, akit nagyszerűen vezet fel Colin Farrell. Carmine Falcone szerepében szintén jól teljesít John Turturro, bár Pingvinnel egyetemben nem kaptak elég időt a kibontakozáshoz, csakúgy, mint Jeffrey Wright Gordon nyomozója vagy Andy Serkis Alfredja. Bemutatkozik még Zoë Kravitz Macskanő szerepében, bár a romantikus szál nem hangsúlyos közte és Batman között, de jól működnek kettejük interakciói, és Macskanő is saját eredetsztorit, illetve motivációkat és célokat kap. Bár olyan színésznők taposták ki előtte az utat, mint Michelle Pfeiffer, Halle Berry vagy Anne Hathaway, Zoë Kravitz megállja a helyét a szerepben, és egy összeszedett, újszerű, érdekes figurát hoz.
Matt Reeves tehát valami bámulatost alkotott, új életet lehelt a világ egyik legismertebb hősének történetébe. Filmje felér Christopher Nolen A sötét lovag-trilógiájának örökségéhez.
