Talán én vagyok fordítva bekötve, de ritkán látok ilyen felkavaró, és mégis csodálatos filmet. A keltetés egy olyan belső küzdelmekkel teli felnövéstörténet, amely aktuális üzenetet hordoz a mai kor kiskamaszait kísértő problémákról, a kifelé élő szülők tévelygéséről, a modern ember természethez való ambivalens viszonyáról. Egy olyan diszfunkcionális család életébe nyerhetünk betekintést, amelyben az anya egy erős, öntudatos nő, aki önmagát előtérbe helyezve közvetíti a világnak saját, érdekesnek és fontosnak képzelt életét. Azt az életet, amelyben rajta kívül minden más családtag csupán statiszta, a biztonságot jelentő otthon csupán díszlet, a szülői szerep pedig csupán eszköz ahhoz, hogy saját lányát irreális elvárásaival története részévé tegye. Ezekben a vlogokban minden tökéletes. Ami nem, azt kivágjuk a videóból. Ennyi.
Amíg az anya szinte a teljes életét a virtuális világban éli, addig a gyermekkor vége felé közeledő kislánya magára hagyva szembesül a testében és a lelkében végbemenő változásokkal. Mivel a film felépítése követi a klasszikus dramaturgiai szerkezetet, így kiszámítható a sztori, ennek ellenére a szimbólumok és hangulati elemek használatával, az utalásokkal és metaforákkal olyan elgondolkodtató történetet kapunk, amelyben nem válik zavaróvá ez a kiszámíthatóság. Sőt, biztos támpontokat ad a történet követéséhez.
Miután a film elején megismertük a családot, és képet kaptunk a tökéletesség látszata mögött felsejlő nyomasztó valóságról, elérkezik az a pont, ami beindítja a történetet. Amikor az anya elpusztítja a lakásba betévedt madarat, és mint valami hulladékot, a komposztra veteti a kislánnyal, olyan folyamat veszi kezdetét, amely csak egyféleképpen végződhet. A madár pusztulásával ugyanis a gyermekkor ér véget.
A kislány a madár fészkéből magához veszi annak tojását, és elrejti az ágyában egy plüssfigurában. A tojás - ahogyan azt biológiából tanultuk egykor - megnagyobbodott petesejt, amit itt a nővé érés szimbólumának is vehetünk. Ebből a tojásból egy új élet születik. Ez az új élet pedig először ijesztő, félelmetes, rejtegetni való, ocsmány dolognak tűnik. Lassan azonban kialakul egyfajta elfogadás a lány és az új életének megfeleltethető madárszerű lény között, amely kapcsolat idővel elmélyül. A félelem és viszolygás helyébe a gondoskodás, a felelősség és az összetartozás érzése lép.
A fejlődés következő szakaszában láthatjuk, ahogyan a gusztustalan fióka egyre több hasonlóságot mutat a lánnyal, ezzel megjelenik egy újabb krízis az életében, a testképzavar formájában. Mindezzel együtt jár az elszakadás vágya az anyától, és az alakuló személyiség szembekerülése a szülői elvárásokkal. Természetesen a kislány és a vele szinte szimbiózisban élő lény sikeresen túllép ezen a holtponton, aminek eredménye az önazonosulás, az alakuló új identitás elfogadása.
A lény végül levedli korábbi önmagát, és felveszi a lány alakját. Ezzel együtt jelenik meg a lány életében az önutálat, önsanyargatás, a vigasz és támasz keresése, továbbá a bűntudat az akaratlan cselekedetek miatt. Ezt a krízist a lány egyedül már nem képes feloldani, ezért kétségbeesve kapaszkodik az elutasító anyjába, akitől segítséget vár, és végül természetesen kap. Anya és lánya újra egymásra talál, és együtt küzdenek meg a gyermeki "én" és a kiskamasz "én" egymással szembenálló személyiségével. Az egyiknek végérvényesen el kell pusztulnia, és az anya kezében a döntés felelőssége, hogy melyiküket hagyja életben. A film legmegrázóbb pillanata, amikor az anya a konyhakéssel a kezében eldönti a kérdést.
Ez a különleges fejlődéstörténet természetesen jócskán tartalmaz még felfedezésre és megfejtésre váró szimbólumokat. Mindemellett a történetben láthatjuk a szétesőben lévő család újra egyesülésének és megerősödésének, továbbá a kudarcokkal való sikeres megküzdéseinek jelentőségét. Mert egy gyermek és egy kamasz számára a biztonság, a kiszámíthatóság és a támogató környezet létfontosságú a későbbi sikeres életvitelének kialakítása szempontjából.
Ami a film műfaját illeti, én nem tartom horrornak, hiszen lényegében mellőzi a horror műfaji sajátosságait, eszközeit. Ez a történet inkább egy groteszk pszichológiai dráma, amelyben a legfőbb küzdelem egy kislány gyermeki és kiskamasz énje között zajlik, és az egyiknek el kell buknia. A tét az, hogy a főszereplő a gyermekkorban ragad-e, vagy sikeresen megküzd - a családja támogatásával - életének egyik legfontosabb krízisével, és fejlődése a következő szakaszába léphet-e.
59 A keltetés (2022)
Tinja, a 12 éves tornászlány mindent elkövet, hogy elnyerje édesanyja elismerését, aki mindent megtesz, hogy egy tökéletes és harmonikus család képét mutassa a közösségük... több»
Szereplők: Jani Volanen, Saija Lentonen, Siiri Solalinna, Sophia Heikkilä, Reino Nordin
