Semmelweis

Kifejezetten örülök, ha magyar filmről hallok, már a bejelentések is izgalommal töltenek el. Ezért fáj jobban, ha csalódom. Sajnos, ez sem sikerült. Talán nem színházi színészeket és sorozatszereplőket kéne egy ilyen nagyszabású kosztümös filmhez fel... Többkérni! A főszereplő motyogott, Emma arcjátéka vetekedik Kristen Stewartéval. A filmvégi túljátszott jeleneteknél szekunder szégyen fogja el az embert. Sajnos színpadi játékot láttunk filmszínészi megoldások helyett. Még Gálffy László, Elek Ferenc és Györgyi Anna sem tudta felhúzni a filmet nálam közepesre. Az utóbbi évek talán legunalmasabb moziját láttam. Feleslegesen hosszú játékidővel, gyenge színészi játékkal és összecsapott forgatókönyvvel. A képi világa és a kosztüm-díszlet viszont dicséretet érdemel, miattuk nem kapcsoltam ki az egyébként mindenki által ismert történetet. Mert azért nehogy már hanyatt essek attól, hogy sikerült egy klóros kézmosásra/fertőtlenítésre felfűzni egy kétórás filmet!

A film első háromnegyede meglepően jól alakult, kiválóan fényképezett, és egész gördülékeny volt. A színészi játék is klasszul ment, csak 1-2 jelenet volt, amit inkább újra kellett volna forgatni. Mivel azért attól nehéz eltekinteni, hogy ez mégiscs... Teljes kritika

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Nem voltunk elkényeztetve jó magyar filmekkel az utóbbi években, főleg a történelmi jellegű alkotások terén. A Hadik például nagyon gyengére sikerült mind látványban, mind pedig alakítások (és rendezés) terén. Ám az év vége helyrehozta a hiányérzetün... Teljes kritika

Szeretem a magyar filmeket, és ha csak tehetem, megnézem az új rendezéseket. Sajnos azonban az utóbbi időszak nem volt éppen sikerkorszak a magyar filmipar számára. De a Semmelweis jól sikerült szerintem. Koltai Lajos elképesztő rutinja és tehetsége nem is eredményezhetett gyenge végeredményt. Noha operatőrből lett direktor, hihetetlenül jó „szeme” van a dolgokhoz (szó szerint). Megteremtette az 1847-es Bécs atmoszféráját olyan finomságokkal is törődve, mint a szabadságharc előtti osztrák–magyar ellentét kialakulása például egy kórházban is. Az anyák megmentőjét alakító Vecsei H. Miklós mintha erre a szerepre született volna, annyira hiteles alakítást nyújt. Partnernője, Nagy Katica ugyancsak zseniális Emma szerepében. És nekem nagyon tetszett Gálffi László alakítása is, aki a Semmelweist elnyomni akaró, maradi igazgató szerepét kapta. Ami picit hiányzott nekem, az a több romantika, szenvedély és cselekmény, de így is megérdemli a film a négy csillagot. Biztos, hogy amint tudom, újranézem. Nálam 80%-os produkció.

A film képi világa méltó Koltai Lajos operatőr munkásságához, így erre igazán nem lehet panaszunk. A forgatókönyvet is jó érzékkel írták, jól keretezi Semmelweis élettörténetét a kiválasztott bécsi időszak. Kiváló színészek játszanak a filmben. Mégi... Többs elveszett a lényeg. Különösen a párbeszédek minősége, a hanglejtés hagy kívánnivalót maga után. Az elvárható karizmatikus erő egyszerűen hiányzik. Értelmezhetetlen egyes erős jelenetek során, hogy mennyire hétköznapi és erőtlen a hang, a kifejezés. Semmelweis karaktere egyszerűen nem konzekvens. Nem tudom eldönteni, hogy ez rendezői hiba-e, hogy Koltainak kellett volna kihoznia Vecseiből az erős férfit, sorsfordító orvosi karaktert, vagy Vecsei nem felelt meg a szerepre. Inkább a rendezőre tippelnék, mert a többi színésznél is voltak hasonló problémák. Helyenként egy hallmarkos felszínes drámára emlékeztetett a párbeszéd. Nyilván lehetetlen összehasonlítani az 1952-ben készült, Bán Frigyes rendezte előző életrajzi filmmel, de arra 20 év távlatából is emlékszem, ahogy Apáthi Imre rendet csap a kórházban. Jó, hogy készült egy új alkotás, nem is baj, ha a fiatalok is friss formában látják egy fontos orvos sorsát, de művészi magasságot ne várjunk tőle. Ismeretterjesztő és emléket állító mivoltában 4 csillagot érdemelne, de összességében csak 3-at tudok adni rá.