Roger Ebert (1942-2013) a filmtörténelem leghíresebb, legismertebb és legtiszteltreméltóbb filmkritikusa volt. Ő tekinthető az első publicistának, aki filmkritikusként kapta meg 1975-ben a Pulitzer-díjat. Életének 71 éve alatt, összesen 20 könyvet és sok ezer filmkritikát írt.
Pályája csúcsán, a 90-es évektől kezdődően 200 újság jelentette meg rendszeresen írásait, volt saját TV műsora (Sneak Previews címmel a PBS csatornán) és elsőként kapott filmkritikusként csillagot a Hollywoodi hírességek sétányán.... Több
Roger Ebert (1942-2013) a filmtörténelem leghíresebb, legismertebb és legtiszteltreméltóbb filmkritikusa volt. Ő tekinthető az első publicistának, aki filmkritikusként kapta meg 1975-ben a Pulitzer-díjat. Életének 71 éve alatt, összesen 20 könyvet és sok ezer filmkritikát írt.
Pályája csúcsán, a 90-es évektől kezdődően 200 újság jelentette meg rendszeresen írásait, volt saját TV műsora (Sneak Previews címmel a PBS csatornán) és elsőként kapott filmkritikusként csillagot a Hollywoodi hírességek sétányán. A 2000 utáni években már milliók olvasták világszerte filmekről alkotott elemzéseit és kritikáit.
Véleménye mérvadó álláspont lett Amerikában, ha filmekről esett szó. Ebert 1942 június 18-án született az amerikai Illinoisban. Bár szülei, akik német, illetve holland és ír bevándorló ősökkel rendelkeztek egyáltalán nem foglalkoztak művészettel, írással vagy filmezéssel, az ifjú Ebert mégis az újságírás felé fordult már egészen korai kamasz éveiben.
Az Illinois állambeli, (ma alig 40 ezer lakosú) Urbana kisvárosában járt középiskolába, ahol az intézmény újságját ő szerkesztette és idővel az iskolarádió vezetésével is megbízták. Közben kiváló tanulmányi eredményeinek hála, az illinois-i egyetemre is felvették. Az egyetem alatt egy szemesztert a Dél-afrikai Fokvárosban végzett, majd doktori címmel zárta tanulmányait.
Huszonnégy évesen Chicagóba költözött, ahol először a Chicago Daily News -nak. majd 1967-től (haláláig) a Chicago Sun-Timenek dolgozott. Itt már kifejezetten csak filmkritikák írásával foglalkozott. Később forgatókönyvek készítését is elvállalta és rovatának olvasottsága az egekbe emelkedett. Ebert az írás mellett a Chicahgói Egyetemen is tartott néha előadásokat, természetesen média (és azon belül is filmes) témákban.
Ami kritikáit illeti: ritkán volt nagyon szigorú, többnyire elnézőbben ítélkezett, mint a filmkritikusok többsége. Mindig 4 csillagig értékelt, de volt, hogy egy-egy filmre egyáltalán nem adott csillagot, vagy csupán fél csillagot ért el nála egy-egy alkotás. (Nagy feltűnést keltett a Keresztapa II -re adott három csillagos értékelése 1972-ben, különösen azt követően, hogy utána a Keresztapa III-ra meg három és fél csillagot adott.)
Egyszer megkérdezték tőle, mi az ő kedven filmje és válaszul azt mondta: "hivatalosan" a Citizen Kane (1941) "nem hivatalosan" pedig a La Dolce Vita (1960). Magánéletét tekintve: csak 50 évesen nősült meg, felesége Chaz Hammelsmith lett. Életének két érdekessége: elkötelezetten támogatta az amerikai demokrata pártot és súly- illetve alkohol problémákkal küzdött. Ebertnél 2002 ben (60 évesen) diagnosztizáltak előbb pajzsmirigy-, majd nyámirigy rákot. 2013 április 4-én hunyt el.
(Filmelemző)
