Animal - Az újrafelhasználás tipikus esete

2019.12.27 14:24 Kóborló Olvasottság: 263x

2

Sok esetben hallok afféle mondatokat, hogy néhányan azért nem szeretik a horrorfilmeket, mert szinte mindegyik ugyanarról szól. Vagy a másik közkedvelt vélemény a horrorfilmek esetében, hogy egyszerűen már nem szolgálnak semmilyen újdonsággal, és csupán folytonosan egymást másolják. Nos jómagamat nagy horrorfilm rajongónak nEvezném, ezért egyértelműen nem osztom azon személyek véleményét, akik a fentebb felsoroltak miatt sározzák a szívemhez oly közeli filmes műfajt. Viszont! Sajnos tényleg léteznek olyan horrorfilmek, amikre még én is ráhúznám azt a bizonyos vizes lepedőt a fentebb felsorolt kifogások miatt, és sajnos ennek ékes példája a 2014-ben készült, Ragadozó című film.

Magát a film alaptörténetét már számtalanszor feldolgozták a horror műfaján belül, de ezt még azért nem nEvezném negatívumnak, hisz általában a horrorfilmes történeti alapok fixek. Ahhoz, hogy egy horrornál azt mondjam, hogy gyenge a története, szükséges mindazon dolgok együttállása, amit az Ragadozó maximálisan teljesít is. Gyenge karakterek, béna párbeszédek, sőt ennél a filmnél még a párbeszédek időzítéseivel is problémák vannak, hisz sokszor pont akkorra időzítenek egy totál felesleges szócséplést, amikor épp némiképp képesek voltak az alkotók a film feszültségét emelni. Ezáltal viszont nagyon is hullámozó lett a feszültségteremtés, ami egy horrorfilmnél soha nem jó.

Aztán ott van még a karakterek egymáshoz való viszonyulása. Van itt testvérpár, szerelmespár, legjobb barát, tehát simán lehetne azt is mondani, hogy a nézőnek éreznie kéne a karakterek egymáshoz való kötődését, de ez messze nem így van. Itt, ha valakinek valakije elhalálozik, egy pillanatra sem éreztetik a készítők a súlyát, ezáltal viszont nagyon is távolságtartónak érezhetjük a karaktereket, és ezt még a színészi alakítások is pluszba megtetézik. Azt pedig már mondanom sem kell, hogy ha egy filmkészítő szörnyfilmet készít, akkor vagy tartsa meg a lényének a misztikumát, vagy igenis fejtse ki azt, hogy mi is ez a lény. Sajnos a készítők itt is rosszul választottak, de ha már a film lényénél tartunk, akkor az legyen egyedi. Hát itt ezt sem mondhatnám el, hisz tényleg sokban hasonlít a Dög (2005) című filmben látható teremtményekre. Viszont legalább sikerült egy félelmetes lényt megteremteniük, vagyis, hogyha épp mutatja a kamera, merthogy sok esetben még ezt sem kapjuk meg. Cserébe viszont kapunk egy percen belüli jelenetnél kb. 30 vágást, ami az én szórakozásomat szépen agyon is ütötte.

Érdekes módon viszont a filmvégi csavar menti meg az egy csillagtól, mert ott képesek voltak egy igazán váratlant is húzni a készítők. Persze ettől függetlenül is csupán egy gyenge és sok esetben érezhető koppintásos szörnyfilm lett a végeredmény.