A 2008-ban bemutatott Hívatlanok című film nem vált az új évezred nagy horror klasszikusává, de a horrorrajongók többsége azért meg volt vele elégedve, így sokuk nagy örömére, 2018-ban végre elkészült és bemutatásra került a Hívatlanok 2: Éjjeli préda címre keresztelt folytatása. Tíz évet kellett arra várni, hogy a filmbéli maszkos gyilkosok újabb áldozatok után eredjenek, de vajon valóban megérte várni ennyit a folytatásra? Lássuk hát, hogy milyen is lett a film!
A 2008-ban bemutatott Hívatlanok rendkívül sikeres volt anyagilag, hisz a közel 9 millióra rúgó gyártási költségének a 9-szeresét termelte vissza, emiatt pedig már 2009-ben felreppent a hír arról, hogy a stúdió egyből zöld jelzést adott a folytatás elkészítéséhez. Csakhogy a film rajongói hiába várták a folytatást, az csak nem akart megérkezni egészen 2018-ig. Az első rész rendezője és forgatókönyvírója, Bryan Bertino ezúttal a rendezés lehetőségét lepasszolta Johannes Robertnek (az ő nevéhez fűződik a 2017-es 47 méter mélyen című film rendezése). Tehát Mr. Bertinónak maradt a forgatókönyv megírása, amelyben társult hozzá még Ben Ketai is. Nos, már maga a forgatókönyv megszületésé sem volt igazán gördülékeny, ugyanis Bryan Bertino szerette volna, ha egy röpke szerep erejéig visszatért volna az első rész egyik főhőse, Liv Tyler színésznő, de a folytatás producerei eme ötletét gyorsan elvetették. Továbbá egyes pletykák szerint a forgatókönyvíró társával sem igazán találták meg a kellő összhangot, emiatt pedig igencsak lassan születhetett végül meg a film kész története. Sajnos a Hívatlanok második felvonásánál egyértelműen bekövetkezett az, amit már az első részénél is megjegyeztem, miszerint hogy egy jó horrorfilmnek vagy a történetével kell nagyot húznia, vagy pedig egy emlékezetes atmoszférát kell megteremtenie. Nos, mivel a 2008-as Hívatlanok egyáltalán nem a történetével tudott számomra kiemelkedni a hasonló tematikával operáló home invasion zsánerű horrorok közül, hanem az igencsak emlékezetesre sikeredett atmoszférájával, így most is valahogy leginkább ezt vártam volna el a folytatásától, de legnagyobb sajnálatomra ez itt most igencsak elmaradt, ráadásul a film történetével sem igazán tudtak az átlagos fölé emelkedni. Ráadásul mivel a Hívatlanok folytatásának a történetében ezúttal nagyobb hangsúlyt fordítottak a pórul járt főhőseinknek a bemutatására, mint mondjuk az első rész esetében, így joggal reménykedhettünk volna akár abban, hogy közelebb kerülhetnek majd a film nézőihez. Hogy ez végül ne így legyen, arról a forgatókönyvírók gondoskodtak. Merthogy sajnos a filmbéli pórul járt család egyedtelen tagjának sem méltóztattak a forgatókönyvírók bármifajta józan észt írni, ennek hiányában pedig nem is maradt más, csak hogy sorról sorra pufogtassák el azon közhelyeket, amelyeket már számos alkalommal láthattunk efféle horrorfilmek esetében. Ezáltal pedig nagy valószínűséggel szinte minden horrorrajongó ki tudta következtetni azt, hogy kik válnak biztos áldozattá a maszkos gyilkosoknak, és hogy ki lesz az a családból, aki a történet végéig küzd majd a túlélésért. Tehát a Hívatlanok 2: Éjjeli préda sem az atmoszférájával, sem a történetével nem tud nagyot alkotni, sőt még azt is meg merem kockáztatni, hogy a film utolsó 20 percével volt képes nálam csak a három csillag közelébe kerülni.
Térjünk rá pár gondolat erejéig a filmbéli negatív karakterekre. Tulajdonképpen ebben azért találtam némi kis pozitívumot, ugyanis szerencsére a készítők ezúttal sem fedik fel az őrülteinknek a múltját, avagy a motivációjuknak a lényegét, de valahogy tudatosabban és gonoszabbak lettek, mint az első Hívatlanokban, ebből pedig arra következtethetünk, hogy míg az első rész rémtettei csak amolyan szárnybontogatás volt nekik, addig itt már teljes erőbedobással és az irgalom szikrája nélkül viszik végbe a szörnyű tetteiket. Továbbá a film készítői megpróbáltak szinte minden olyan dolgot ismételten belevinni a folytatásba, amit már az első rész esetében is láthatunk, de mindezen dolgok számomra ezúttal nem sültek el olyan sikeresen, mint mondjuk az elődjénél, talán mert nagyon is érződött az önismétlés mindezeken. Sajnos mivel a filmbéli szereplőket elképesztő logikátlanságok egész tárházával ruházták fel, így az őket alakító színészek játéka sem lett egy pillanatra sem meggyőző.
Gondolkodom, hogy mi olyan pozitívumot tudnék megemlíteni a Hívatlanok második felvonásával kapcsolatosan, ami legalább az első rész szintjét megugorhatja, de nem nagyon találtam efféle dolgot. Igaz, hogy véresebb, és az is igaz, hogy több az áldozat benne, de eme sablonok szinte minden horrorfilmes folytatásra igazak. Bár talán azt meg lehet nevezni a lehetséges pozitívumai közt, hogy technikailag talán egy picivel jobban fest, mint az elődje, de csupán ennyi.
Összegezve sokat dilemmáztam azon, hogy vajon két csillag kerüljön a film mellé, vagy adható-e még akár a három csillag is a látottakra, de talán ha önálló filmként tekintek rá, és nem úgy, hogy tíz évre az első Hívatlanok után mindössze csak csupán ezzel tudtak előrukkolni a készítők, akkor vehetem akár egy tucathorrornak a Hívatlanak második felvonását.
Egy kedves kis család csupán kikapcsolódni szeretett volna, amikor egy nyugodt és félreeső kempinghelyen táboroztak le. Azonban az idillnek hamar vége szakad, amikor az egyik... több»
Szereplők: Christina Hendricks, Bailee Madison, Martin Henderson, Lewis Pullman, Damian Maffei
