Ernst Toller, az Aposztata

2018.12.29 20:29 Milanman Olvasottság: 207x

1

Aposztata, latin szó, hitehagyottat jelent, olyan ember, aki elvesztette vallási meggyőződését. A film eredeti címének magyar fordítása csak részben pontos, némiképp spolier is, de az biztos, hogy teljes egészében nem fedi le a főszereplő lelki állapotát a film történései során. A First Reformed első sorban a hitről, a meggyőződésről szól. Lehet ez vallásos hit, de elkötelezettség is egy ügy mellett. De legalább ennyire szól bűnökről, belső meghasonulásról és annak vizsgálatáról, hogy vajon a bűneinkre, az eltévelyedéseinkre milyen módon találhatunk, vagy kaphatunk megváltást, illetve mik azok a penitenciák, amiket le kell rónunk mindezért.

Az Ethan Hawke által zseniálisan alakított lelkész végig járja a földi poklot testben és lélekben is, karakterén keresztül vizsgálja a film, hogy vajon az ember képes lehet-e arra, hogy kifürkéssze a magasabb hatalmak, jelesül Isten akaratát, vagy sosem lehetünk ahhoz elég megvilágosodottak, hogy csak csirájában is sejthessük azt? Mikor élünk helyesen, Istennek tetszőn, kell egyáltalán azt néznünk, vagy tudnunk, tudhatjuk-e egyáltalán, hogy Istennek mi a tetsző? Ha pedig úgy véljük, hogy bűnbe estünk, hogy Istennek nem tetszően éltünk, akkor mi válthat meg minket, mi lehet a feloldozás? A kínokkal teli, állandó bűnbocsánatért esdeklés, a halál, vagy valami egészen más?

A "Hitehagyott" nem ad egyértelmű válaszokat, de ki-ki, vérmérséklet szerint megtalálhatja a választ ezekre a kérdésekre, ha türelmesen és nyitott szívvel keres. Nem könnyű film, de a rendkívül fajsúlyos és napjainkban is égető fontosságú kérdésfeltevései miatt mindenképpen érdemes adni egy esélyt a Taxisofőr és a Dühöngő bika legendás forgatókönyvírójának, Paul Schradernek ezúttal rendezőként jegyzett filmjének, mely nem egy rendkívüli zsenialitással megkomponált jelenettel és beállítással ajándékozza meg a nézőjét.