A dinamikus és szórakoztató első rész után a második sokat ígér, de mindebből keveset tart be. Egyáltalán nem rossz, de a címével ellentétben csak egy könnyed kis délutáni CGI-matiné. Részemről valami komolyabbra számítottam, így viszont az utolsó jelenetek egyikével kezdem, hiszen egy Oshót idéző szimbióta földönkívüli meglehetősen extrém hülyén hat, főként, ha azt a tényt vesszük alapul, hogy leginkább emberi agyvelővel csillapítja az étvágyát, és úgy veszekszik a gazdatestével, mint a békásmegyeri lakótelep legrégebben együtt élő házaspárja egymással. Sablonkarakterek bonyolódnak sablonhelyzetekbe, és valahogy súlytalan, összecsapott az egész. Egyszer nézős látványosság.
A dinamikus és szórakoztató első rész után a második sokat ígér, de mindebből keveset tart be. Egyáltalán nem rossz, de a címével ellentétben csak egy könnyed kis délutáni CGI-matiné. Részemről valami komolyabbra számítottam, így viszont az utolsó jelenetek egyikével kezdem, hiszen egy Oshót idéző szimbióta földönkívüli meglehetősen extrém hülyén hat, főként, ha azt a tényt vesszük alapul, hogy leginkább emberi agyvelővel csillapítja az étvágyát, és úgy veszekszik a gazdatestével, mint a békásmegyeri lakótelep legrégebben együtt élő házaspárja egymással. Sablonkarakterek bonyolódnak sablonhelyzetekbe, és valahogy súlytalan, összecsapott az egész. Egyszer nézős látványosság.