Gyermekkorom óta nézem a Scooby-Doo-t, és igen, megértem azokat az embereket, akik ki vannak akadva, mert semmi hasonlóság nincs e sorozat és a régiek között. Viszont ha úgy ülsz le megnézni ezt a sorozatot, mint egy paródia, akkor sokkal élvezhetőbb. Nagyon tetszett, hogy a régi tinédzserkori gimis szereplők kaptak egy kis (na jó inkább hatalmas) ráncfelvarrást. Kifigurázzák egyszerre a mai fiatalokat és a régi karakterek irracionális tökéletességeit is úgy, hogy felnagyítják a karakterek hibáit, amit eddig nem tudhattunk az előzményekből (érdekes megközelítés). Maga a nyomozás az eszement, viszont ahhoz képest érdekes, a hallucinációk néhol ijesztőek, de nem vészes. Már csak egy probléma van: Scooby-Doo, merre vagy?
Gyermekkorom óta nézem a Scooby-Doo-t, és igen, megértem azokat az embereket, akik ki vannak akadva, mert semmi hasonlóság nincs e sorozat és a régiek között. Viszont ha úgy ülsz le megnézni ezt a sorozatot, mint egy paródia, akkor sokkal élvezhetőbb. Nagyon tetszett, hogy a régi tinédzserkori gimis szereplők kaptak egy kis (na jó inkább hatalmas) ráncfelvarrást. Kifigurázzák egyszerre a mai fiatalokat és a régi karakterek irracionális tökéletességeit is úgy, hogy felnagyítják a karakterek hibáit, amit eddig nem tudhattunk az előzményekből (érdekes megközelítés). Maga a nyomozás az eszement, viszont ahhoz képest érdekes, a hallucinációk néhol ijesztőek, de nem vészes. Már csak egy probléma van: Scooby-Doo, merre vagy?