Igor Fjodorovics Belza (a családnevét néha Boelza formában is említik), szovjet–orosz zeneszerző és zenetörténész 1904. február 8-án született Kielcében, nemesi családban. A gyerekkorát Varsóban töltötte, majd az első világháború kitörése után családjával Kijevbe menekült, s az ottani konzervatórium növendéke lett. 1925-től a konzervatórium tanára (1936-tól professzora) volt, de 1941-ben, a front közeledtével Moszkvába költözött. 1949-ig az ottani konzervatóriumban tanított, de a... Több
Igor Fjodorovics Belza (a családnevét néha Boelza formában is említik), szovjet–orosz zeneszerző és zenetörténész 1904. február 8-án született Kielcében, nemesi családban. A gyerekkorát Varsóban töltötte, majd az első világháború kitörése után családjával Kijevbe menekült, s az ottani konzervatórium növendéke lett. 1925-től a konzervatórium tanára (1936-tól professzora) volt, de 1941-ben, a front közeledtével Moszkvába költözött. 1949-ig az ottani konzervatóriumban tanított, de a dogmatizmus éveiben a kozmopolitizmus elleni harc jegyében őt is vádak érték.
Az 50-es évek második felében a Művészettörténeti Intézet kutatója volt, 1961-től a szovjet tudományos akadémia tagja. Zeneszerzőként írt ugyan négy szimfóniát, de inkább a kisebb formák művésze volt, s öt zongoraszonáta, két csellószonáta, valamint egy vonósnégyes fűződik a nevéhez. A 20-as évek végétől a 30-as évek közepéig négy filmzenét írt, Alekszandr Dovzsenko közeli munkatársa volt. Jelentős az elméleti munkássága is, többek között Mozartról, Chopinről, Borogyinról, Dvořákról, Szkrjabinról és Szymanowskiról készített monográfiákat. 1994. január 5-én halt meg Moszkvában.
(Filmbarbár)