Марк Захаров (Mark Zaharov) orosz színházi és filmrendező, forgatókönyvíró és tanár. Legismertebb filmjei a „Юнона и Авось” (Juno és Avos), a „Тот самый Мюнхгаузен” (Az a bizonyos Münchausen), az „Обыкновенное чудо” (A hétköznapi csoda) és a „Формула любви” (A szerelem képlete).
1933. október 13-án született Moszkvában. Anyja színésznő volt, és gyermekszínjátszókörökben is tanított. Gyerekkorában Mark sok időt töltött a nagyanyjával,... Több
Марк Захаров (Mark Zaharov) orosz színházi és filmrendező, forgatókönyvíró és tanár. Legismertebb filmjei a „Юнона и Авось” (Juno és Avos), a „Тот самый Мюнхгаузен” (Az a bizonyos Münchausen), az „Обыкновенное чудо” (A hétköznapi csoda) és a „Формула любви” (A szerelem képlete).
1933. október 13-án született Moszkvában. Anyja színésznő volt, és gyermekszínjátszókörökben is tanított. Gyerekkorában Mark sok időt töltött a nagyanyjával, mivel édesapját elítélték és kitelepítették Moszkvából, az anyja pedig követte őt. A szülők csak 1943-ban tértek vissza a fővárosba. A majdani rendező kisgyermekkorától érdeklődött a színház iránt, színjátszókörök aktív tagja volt, az érettségi után pedig az Orosz Színművészeti Intézet növendéke lett.
Már másodévesként megkapta első komolyabb szerepeit, az egyetem elvégzése után pedig a Permi Drámai Színház társulatához csatlakozott, ahol szakmailag nagyon hasznos éveket töltött. 1956-ban kezdett érdeklődni a rendezés iránt. Első rendezése az Arisztokraták című színdarab volt. Mivel a rendezésben több perspekívát látott, úgy döntött, hogy pályáját rendezőként folytatja.
1959-ben visszatért Moszkvába, és a Gogol Színház munkatársa lett. Nemsokára azonban átigazolt az Esztrádszínházba, ahol a felesége, Nyina Lapsinova dolgozott. Itt már színműírással is próbálkozott a rendezés mellett. Sikeresebb színdarabjaival külföldre is elutazhatott. Ebben az időben hagyott fel végleg a színészkedéssel.
1965-ben a Moszkvai Szatíra Színház rendezője lett, és rögtön az első rendezésével („Доходное место”, kb. Nyereséges hely) óriási sikert aratott. Ezt az előadást, illetve Zaharov következő, A bankett című rendezését azonban ideológiai okokból hamarosan betiltották. Csak a Majakovszkij Színház igazgatójának, Goncsarovnak köszönhető, hogy Zaharovnak sikerült színpadra állítani A vereség című drámát.
1973-tól a moszkvai Lenkom Színház igazgatójaként sikerült felvirágoztatnia az intézményt (mely napjainkban Zaharov nevét viseli). Első nagy, nemzetközi sikere a Juno és Avos című rockopera megrendezése volt. A későbbiekben a Lenkom lett az egyik legelismertebb fővárosi színház.
Színházi munkásságával párhuzamosan Zaharov sikeres és tevékeny filmrendezői pályát futott be. Néhány kiemelkedő alkotása: a Tizekét szék című tévésorozat, A hétköznapi csoda, Az a bizonyos Münchausen, A ház, amelyet Swift épített, A szerelem képlete és a Megölni a sárkányt. Emellett egyetemi tanárként és színházi szakíróként is nevet szerzett magának. Mark Zaharov 2019. szeptember 18-án halt meg Moszkvában.
(Archívum)
