Szécsén Mihály író, forgatókönyvíró 1897. december 28-án született Budapesten. Érettségi után sportújságíró lett, majd írogatni kezdett. 1930-tól különböző fővárosi lapokban jelentek meg a humoreszkjei, karcolatai. Vidám sanzonjait, magánszámait különböző kabarék (Apolló, Pódium Kabaré) mutatták be, később egyfelvonásosokat írt. A 30-as években több prózai és zenés vígjátéka (Százhúszas tempó, Marika, Budapest - Wien,... Több
Szécsén Mihály író, forgatókönyvíró 1897. december 28-án született Budapesten. Érettségi után sportújságíró lett, majd írogatni kezdett. 1930-tól különböző fővárosi lapokban jelentek meg a humoreszkjei, karcolatai. Vidám sanzonjait, magánszámait különböző kabarék (Apolló, Pódium Kabaré) mutatták be, később egyfelvonásosokat írt. A 30-as években több prózai és zenés vígjátéka (Százhúszas tempó, Marika, Budapest - Wien, Paprikáscsirke) aratott sikert itthon és külföldön.
Alkotásait rendszerint az Andrássy úti Színházban, a Művész Színpadon, a Bethlen téri Színpadon játszották. Gyakran dolgozott együtt Szántó Armanddal, alkalmanként Zágon Istvánnal. Munkássága a háborút követően is folytatódott, ekkor készült például a Mimóza, a Kihajolni veszélyes, a Csendes otthon. Több művét megfilmesítették, illetve ő írt hozzájuk forgatókönyvet (részben a saját vígjátékai alapján). A 20-as évekbeli első kísérletei után a 30-as évektől időnként dalszövegeket is alkotott különböző filmekhez, például A tizedes meg a többiek című vígjátékban hallható egyik dal (Ne sírj utánam, kedvesem) is az ő szövege alapján született.
Szécsén Mihály 1968. szeptember 15-én halt meg Budapesten.
(Filmbarbár)