Thiery Árpád író 1928. június 21-én született Budapesten. Érettségi után az ELTE-n tanult, majd újságíró lett a Szabad Szónál. Az 50-es években a Szinkron Állami Vállalat dramaturgja, később a Középdunántúli Napló, illetve a Dunántúli Napló munkatársa. A 70-es évek elején a Népszava szerkesztője volt, majd a Kortársnál dolgozott.
A 60-as évektől kezdve jelentetett meg elbeszéléseket (Művelt oroszlánok, 1972), regényeket (Évszakok, 1970; Gladiátorok kora, 1972;... Több
Thiery Árpád író 1928. június 21-én született Budapesten. Érettségi után az ELTE-n tanult, majd újságíró lett a Szabad Szónál. Az 50-es években a Szinkron Állami Vállalat dramaturgja, később a Középdunántúli Napló, illetve a Dunántúli Napló munkatársa. A 70-es évek elején a Népszava szerkesztője volt, majd a Kortársnál dolgozott.
A 60-as évektől kezdve jelentetett meg elbeszéléseket (Művelt oroszlánok, 1972), regényeket (Évszakok, 1970; Gladiátorok kora, 1972; Csillagáztatás, 1980); ezek témája több ízben a munkásmozgalom, illetve a munkás származású értelmiségiek útkeresése és sorsa. Írt családregényeket is, amelyek története több generáció életútját mutatja be. Néhány tévéjáték (Tériszony, Hosszú szökés, A Freytag testvérek) is a nevéhez köthető. Műveiben realisztikusan mutatta be a társadalom életét, a különböző világnézetek összeütközését. A kezei alól kikerültek szociográfiák (Bábel volt, 1971; Királynék városa, 1982) és riportkötetek (A rend, 1976) is. 1971-ben József Attila-díjat, 1979-ben SZOT-díjat, 1994-ben Nagy Lajos-díjat kapott.
1995. május 9-én halt meg Budapesten.
(Filmbarbár)