1925. november 24-én született New York Cityben. Amerikai szerző, újságíró és politikai kommentár volt. Aloise Steiner Buckley és William Frank Buckley tíz gyermeke közül a hatodik volt. Jómódú családban nőtt fel, otthonukat a konzervativizmus és a katolicizmus jellemezte. Apja Mexikóban és Venezuelában kötött olajügyletekből szerezte a vagyonát. Buckley Jr. kezdetben magántanároktól tanult a Connecticutban, Sharonban található családi házban, a Great Elmben. 14 éves korában a Millbrook Iskolába költözött New York... Több
1925. november 24-én született New York Cityben. Amerikai szerző, újságíró és politikai kommentár volt. Aloise Steiner Buckley és William Frank Buckley tíz gyermeke közül a hatodik volt. Jómódú családban nőtt fel, otthonukat a konzervativizmus és a katolicizmus jellemezte. Apja Mexikóban és Venezuelában kötött olajügyletekből szerezte a vagyonát. Buckley Jr. kezdetben magántanároktól tanult a Connecticutban, Sharonban található családi házban, a Great Elmben. 14 éves korában a Millbrook Iskolába költözött New York államban. Miután befejezte Millbrookot, hat hónapig spanyolul tanult a Mexikói Egyetemen, majd 1944-től az Egyesült Államokban szolgált. A hadsereget 1946-ban, másodhadnagyi ranggal hagyta ott. Ezt követően a Yale államtudományi, közgazdasági és történeti diplomája következett.
Megválasztották a "Yale Daily News" elnökének, és tagja volt a rangos "Skull and Bones" testvériségnek. Egy évig a mexikói CIA-nál dolgozott, ahol "E. Howard Hunt" volt a felügyelője, aki később részt vett a "Watergate-ügyben". 1951-ben Buckley kiadta első könyvét: "Isten és ember" a Yale-ben: Az „akadémiai szabadság babonái”. Ebben kritizálta a Yale Egyetemet, ahol az előző évben cum laude minősítéssel végzett. Szerinte a Yale vallásellenes, kapitalizmusellenes és kollektivista indoktrinációt gyakorol. A könyv országos figyelmet hozott, már csak azért is, mert kiadójának, a "Regnery Publishing"-nek 10 000 dollárt adott egy reklámkampányért.
Miután visszavonult a CIA-tól, Buckley rövid ideig az "American Mercury magazinnál" dolgozott, majd szabadúszó íróként és előadóként tevékenykedett. Sógorával, L. Brent Bozellel együtt 1954-ben jelentette meg második könyvét, a "McCarthy és ellenségei"-t, amelyben hevesen védte Joseph McCarthy antikommunista kampányát. 1955-ben Buckley megalapította a befolyásos konzervatív politikai folyóiratot, a "National Review"-t, miután 100 000 dollárt kapott az apjától, és további 290 000 dollárt más adományozóktól. Nyilvános ismertségét fokozta a díjnyertes "Firing Line" televíziós beszélgetős műsor, amely 1966 és 1999 között futott, és amely az amerikai televízió leghosszabb ideje zajló beszélgetős műsora volt.
Bár mélyen politikai személyiség volt, alig töltött be politikai tisztséget. 1965-ben indult New York város polgármesteri címéért. A John Lindsay által megnyert versenyen 13,4 százalékkal a harmadik helyen végzett. 1969 és 1972 között Nixon elnök kinevezte a "Nemzeti Információs Tanácsadó Bizottságba", 1973-ban pedig az Egyesült Államok küldöttségében volt tag az Egyesült Nemzetek Szervezetében.
Feleségül vette Patricia Aldyen Austint, aki 2007. április 15-én halt meg. Fia, Christopher is író. Buckley cukorbetegségben és emphysemában halt meg 2008 februárjában, Connecticutban. Hagyatékát a Yale Egyetemre hagyta. Gore Vidal baloldali íróval folytatott viszálya, amely a Demokratikus Nemzetgyűlés idején, 1968-ban kezdődött, és a politikai beszédekben megalapozta a "kriptofasizmus" szót, nagy nyilvánosságot kapott.
(Crystaldeer)
