Nagyon hosszú a film, de végül is nem véletlenül. Elég sok minden történik benne, és nem is igazán tudnám röviden összefoglalni. A cím elég sokat elárul: Egy kém szerelme. Merthogy leginkább egy kémről szól, Arun Singhről (Sunny Deol). A film első harmadát elárulja a szinopszis, a fennmaradó két óra Arun bosszúhadjárata, és további kémtevékenysége, ahogy lassan fokozatosan beépül a terrorista sejtbe, melynek fő tevékenységi területe Kanadában van, a milliomos gyógyszergyáros Zakaria (Kabir Bedi) felügyelete alatt. Arun elvakult muszlim álcájában egy Wahid nevű atomtudóst alakít, aki segítségükre van, hogy atombombát építhessenek, és Zakaria örömmel adja áldását a lányával Shaheennal (Priyanka Chopra) kötendő frigyükre. Shaheen rehabilitációs doktor, aki éppen Reshma felépülését, gyógyulását felügyeli...
Ez a film volt Priyanka Chopra másik bemutatkozó szerepe, és bár nem ő a főszereplő, rendesen odatette magát.
Sunny Deol ezúttal nem mutogatta izmait, de azért néha verekedett, ha arról volt szó. Legjobban Preity Zinta alakítása tetszett, a talpig zavarban lévő falusi pásztorlányból elég hamar kiverekedte magát, miután katonai kiképzést kapott (a legjobb rész a filmben).
Kabir Bedivel szokás szerint itt sem voltam megelégedve, ez a pali régi dicsőségéből él, de játszani továbbra sem tud. A Sandokan szerepe azért volt jó, mert csak mereven kellett néznie, és minden arcjátékot elrejtett a szakálla.
A filmben van néhány olyan jelenet, aminél csak a fejemet csóváltam: pl. amikor elhatározzák, hogy atombombát építenek... meg amikor Sunny Deol a plutóniumot belevágja Amrish Puri arcába, aki felrobban, és őneki meg cirka két év gyógyulás kell ahhoz, hogy felépüljön a radioaktív sugárzás okozta betegségből... Az, hogy kettő darab pisztollyal (tárcsere nélkül) lelövöldöz egy egész pakisztáni rajt, azt fel sem vettem... Szóval vannak ilyen érdekes jelenetek...
