Na szóval... A kukorica, ami sohasem akar elfogyni, ritkulni vagy teljesen eltűnni. Stephen King és fia, Joe Hill a novellát közösen írták, szerkesztették és lektorálták. Műfaját tekintve egy misztikus dráma, amit regényre írt, és egyben rendezett is Vincenzo Natali. King mester művei mostanság ismét életre keltek, szinte egy új revival hullám vette kezdetét, ami nekünk, nézőknek csak örömet jelenthet. Már ha az adott mű elnyeri a tetszésünket...
Sajnos nekem ez a film (a novellát nemrég olvastam) nagyon nem jött be, rettenetesen káoszos és érthetetlen, plusz értelmetlen volt. A sztori is sekélyes és kiszámítható, de mivel az alapmű nagyon rövid, hozzá kellett varrni valami másodlagos történetet. De valami nagyon birizgálja a fantáziámat. Hogy mi is az? Ja, igen. King regényei, novellái miért nem működnek a vásznon, ha annyira tökéletesek a papíron? Az olvasó fantáziája az, ami sajátságos és önszerkesztő módon építi és színezi ki az olvasott irodalmat, és szabadon szárnyalhatunk, mindent rábízva az általunk elképzelt világba és helyszínekre, felruházva általunk a szereplőket is.
Sajnos nem egy komplex cselekmény, amit a filmben látunk, és ehhez a démonűzőként megismert, és méltán megkedvelt Patrick Wilson sem tud sokat hozzátenni. Hiába a kackiás kis bajusz (nagyon rosszul áll), ő sem tudja a sárban ragadt kereket kiemelni a mocsárból. A Kocka című filmre hajaz művünk, ahol az időspirál állandóan megtekeredik, és sajnos teszi ezt infantilis, béna módon, hogy a vége felé már azt sem tudjuk, ki merre van, és éppen kiből hány szaladgál a kukoricásban és a nagyvilágban. Hatalmas easter egg például, hogy a templom parkolójában ott parkol az imádott Christine. Ez óriási ötlet a rendezőtől...
A CGI támogatott képsorok nem csúnyák, de ezenkívül olyan rettenetes sok pozitívumot most nem tudnék felsorolni. A színészek nagyon gyengék és "élettelenek" voltak, számomra ismeretlenek, és maradjanak is azok. Egyikük sem nyerte el a tetszésemet. Sem Becky (Laysla De Oliveira), aki egy szuper, hosszú lábú jó csaj, de színészileg nem egy talentum, sem Travis (Harrison Gilbertson) nem tett rám pozitív benyomást. A kiskölyök (Will Buie Jr) pedig egyenesen idegesített.
Az operatőr a zöld füvet és a végeláthatatlan kukoricát szinte minden szögből bemutatja, de úgy nagyjából ennyi. Craig Wrobleski nem alkotott maradandót. Az indulás még rendben is lenne, de amikor már fészkelődünk a kedvenc fotelünkben, ráadásul a sör már meleg, és a popcorn alja odakozmált, akkor rájövünk, itt összeomlott a stáb. Rendezőstől a segédoperatőrig, mindenkivel bezárólag. Elfogyott a szufla, és a susnyás is nagyon magas. A sztori mindenestül elveszett benne. Nekem, mint említettem, egy nagy csalódás.
A setét torony, Álomcsapda, Állj mellém, Maximális túlhajtás stb. stb. után ismét egy bukta, és ráadásul nem is lekváros. Hát ez ennyi, és nem több. Tanulság? Legközelebb jobban lehűtöm a söröm, és az égett popcornt kilököm a dobozból, fene a gusztusát, még az ínyemet is felsértette. Ja, hogy a film? Felejtős. Vagy csak nagyon halkan jegyzem meg, nézzük meg újra a Remény rabjait vagy a Sorvadj el mozifilmeket, azok bőven élvezhetők digitalizáció és felhajtás nélkül! Ráadásul igazi, régimódi, játszani tudó színészekkel.
62 A magas fűben (2019)
Kansasen keresztülutazva egy testvérpár egy fiatal gyermek sírására lesz figyelmes. Azonnal kutatni kezdik a hang forrásást, rövidesen azonban egy magas fűvel benőtt mezőre... több»
Szereplők: Patrick Wilson, Harrison Gilbertson, Laysla De Oliveira, Avery Whitted, Will Buie Jr.
