Először is, mostanság ezer a dolgom, de megígértem valakinek, hogy írok egy kritikát a sorozatról, és próbálom betartani az ígéretemet. Ő is nagy sorozatfüggő, úgyhogy valamilyen szinten lelki társak vagyunk...
Imádom Japánt, és imádom a szamurájok korát. Korántsem volt olyan tiszta és fennkölt ez az időszak, mint amiket a filmekben láthatunk, ó nem... Véres harcok, árulások, politikai és korrupciós harcok, be nem tartott hűségeskük és sűrű orvgyilkosságok. Sőt, apák kényszerítik fiaikat seppukura, és fordítva, fiúk ölik meg tulajdon apjukat a pénzért és hatalomért, vagy csak egyszerűen az életben maradásért... Csak ne váljanak roninná, ami a szamurájok lassú pusztulását, elsorvadását vetítette elő.
Szóval kétszer is átrágtam már magam a sorozaton, és hogy is mondjam, szomorúan észleltem, hogy az 1500-as évekkel kezdik meg a sorozatot. Ami nekem nagyon furcsa, hiszen kihagyták az Asikaga-Bakufut, amit Go-Daigo császár legyőzésével maga Asikaga Takaudzsi alapított és tett dinasztikussá... Tette mindezt 1305-ben, amit sokan a sógun intézményének alapkövének neveznek. Persze azelőtt is voltak nagy hatalmú daimjók, akikből sógunok lettek, de az Asikagák voltak azok, akik körülbelül 230 évig a családjukból, egyenes ági leszármazottakból választották a következő sógunokat.
Szóval Oda Nobunagával ( 織田 信長 ) kezdtek, ami kissé fura volt, de személyében egy őrült, de kegyetlen zsenit ismerhettünk meg, aki véres harcokban egyesítette egész Japánt...
Magán a filmen látszik, hogy sok munka és történelmi hitelesség van benne. Eközben gyönyörű képek, képsorok futnak, nagyon szépen kidolgozottak a domaru és a tószei guszoku páncélzatok, félelmetes maszkok, gyönyörűen díszített sisakok, amiket láthatunk. A korabeli képekkel, festményekkel összehasonlítva néhány történelmi személy megszemélyesítése nem kifejezetten sikerült, de szerintem nem is ez volt a cél...
Japán maga gyönyörű, és ez sok mindenért simán kárpótol...
Amit azért hiányoltam, egy jó pár dolog elmagyarázását, úgymint: beszélhettek volna a fegyverekről, mint például a katanáról, a vakizasiról, a tantóról... Ráadásul a többit nem is említeném, pedig rengeteget írhatnék róluk... Erre a portugálok által behurcolt (véletlenül, hiszen Kínába szánták) arquebus (kovás puska) került előtérbe, ami Oda nagyúrral indult el hódító útjára. De Oda győzelmeit végül is a puskáknak, zseniális megérzéseinek, taktikájának és az ashigaruknak (felfegyverzett parasztok) köszönheti a kezdeti időkben...
Érdekes kor, érdekesen bemutatva... Én kifejezetten élveztem, és bevallom, már régóta tervezek egy utat Nipponra ( 日本国 ), de valahogy sohasem jött eddig össze... Imádom a japán szamurájok korát és történelmét, így a sorozat, kisebb-nagyobb hibáitól (is) eltekintve, nekem bejövős volt... Nemsokára jön a második évad, és én már most várom, és nagyon remélem, hogy a színvonal sem fog esni...
Nem lehet úgy értékelni, mint egy filmet vagy filmsorozatot, hiszen ez egy dokumentumfilm, amit a hitelessége alapján lehetne osztályozni, és amit én erről a korról tudok, nekem megfelelt.
Nem való mindenkinek, ide már nyitottság és némi intelligencia szükséges, de mint már említettem, minden másra ott vannak a Marvel-filmek, abba aztán lehet egy óriási nagy fejest ugrani...
Hiába no, a kisujjunk sem egyforma!
Kedvenc fotelem megvárt... Kakaós tekercs, persze itthoni, és egy kis szilvás-fahéjas tea. Ízorgia és egy jó sorozat... Semmihez sem hasonlítható. Hát persze, hogy öt méregzöld csillag!
A műsor a feudális Japán háborúit és csatáit mutatja be, amikor hataloméhes hűbérurak versengtek, hogy az ország egyeduralkodóivá váljanak. több»
