2023.10.13 10:03 Juki-onna Olvasottság: <100x
1

Nyomokban tartalmazhat 1989-es Pet Semataryt.

Tulajdonképpen a film címe bármi lehetett volna, mert csak egy dolgot fedeztem fel, ami az első részben is nagy szerepet kapott, az ásót. Egy jelenettől eltekintve a történet meg sem közelíti az 1989-es filmet. Valaki nagyon rossz munkát végzett a filmgyártás közben. A forgatókönyvírók, Lindsey Anderson Beer és Jeff Buhler mellényúltak a történettel.

Inkább zombis film, mint klasszikus horror. A filmben nincs élet (nem a sok halott miatt), nincsenek félelmetes jelenetek, csak pár hirtelen mozdulat, pár hirtelen fellebbenő lepedő, ennyi az ijedség, a többi csak mászkálás Ludlowban, ahonnan nincs menekvés, néha ásás, no meg pár gusztustalan jelenet. Kell hozzá gyomor, az biztos. A nyitójelenetek tetszettek, régi temető, köd, sötét erdő, gondoltam, „na ebből lesz valami”! De nem lett belőle semmi! 1969-be repülünk vissza, ahol David Duchovny (összesen talán tíz-tizenöt percig élvezhetjük David unalmas színészi játékát, de jobban szeretjük nőcsábász, vagy X-aktás szerepben) a vietnámi háborúban elesett fiát, Timmyt (Jack Mulhern) elássa abba a bizonyos temetőbe.

Nyomokban tartalmazhat 1989-es Pet Semataryt.

Mindenkiben felmerült már a kérdés, hogy abban a temetőben eltemetett emberek vagy állatok miért mászkálnak ki a sírjukból, erre is fény derül, megtudjuk, hogy Ludlowban a föld „mérgezett”, de ehhez az információhoz vissza kell repülnünk majd 1674-be. (Ez csak egy kis kitérő.) Timmy (aki legtöbbször csak áll és mereven bámul) kimászik a sírból, és elkezdődik a vérengzés. Jud (Jackson White) és Norma (Natalie Alyn Lind), akik készülnek elhagyni Ludlowt, találkoznak elsőként Timmyvel és a kutyájával. Utána, hogy ki kivel van, és ki kit harap meg, egy idő után számomra már mellékes volt. A főbb szereplők: Dan (Henry Thomas), Marjorie (Pam Grier), Donna (Isabella Star LaBlanc) és Manny (Forrest Goodluck) játéka borzalmas, de a történet és a forgatókönyv, az viszi a pálmát! Szörnyű! A közel kilencven perc lomha lassúsággal telt, néha ránéztem az órára, hogy mikor lesz már vége. Szánalmas, unalmas és felejthető az alkotás. A rendező, Lindsey Anderson Beer munkája csapnivaló! A zene felejthető, és nem igazán éreztem benne semmi félelmet keltőt. Ettől függetlenül egyszer mindenkinek látnia kell! Jó szórakozást!

fantasy | horror

1969-ben a fiatal Jud Crandall arról álmodik, hogy maga mögött hagyja szülővárosát, a Maine állambeli Ludlow-t. Hamarosan azonban baljós titkokra bukkan, és kénytelen... több»

1